Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 24. hétfő - 78. szám - Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) - a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszternek - „Mire alapozzák, hogy az atomenergia biztonságos?” címmel - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - KOVÁCS PÁL, a Miniszterelnökség államtitkára:
695 DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP) : Köszönöm. Tisz telt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Már nagyon sokszor elmondtuk itt a magyar Országgyűlésben, hogy a megítélésünk szerint minden érv megdőlt, amit a magyar kormány a paksi bővítés mellett sorakoztatott fel. Itt konkrétan egy kérdésre vagy egy érvre szer etnék utalni, hogy azt mondja a kormány, hogy az atomenergia kifejezetten biztonságos és kiszámítható. A mi megítélésünk szerint ugyanakkor az atomenergia használata súlyos kockázatokat rejt magában, és mi úgy gondoljuk, hogy a mi állításunkat, álláspontun kat támasztja alá az a rengeteg üzemzavar, probléma és meghibásodás, amit az elmúlt évtizedekben láttunk és látunk manapság is. A 2013. április 11én történt esemény volt a legsúlyosabb ilyen üzemzavar - ezt a csernobili katasztrófa után a legsúlyosabb ato merőművi esetként tartották nyilván , a Paksi Atomerőműben ekkor egy nemzetközi besorolás szerinti súlyos üzemzavarra került sor, amelynek során 30 fűtőelemkazetta sérült meg. Szerencsére ilyen súlyos üzemzavarra azóta nem került sor, de sajnos még az üz emidőhosszabbítás után is rendszeresek a meghibásodások és az előre nem látható események. Néhányat említsünk meg! Néhány nappal ezelőtt, június 15én történt, hogy a Paksi Atomerőmű második blokkjában egy előre nem látható jelentős teljesítménycsökkenés volt megfigyelhető. Ezt olvashattuk a sajtóban. Majd azt megelőzően néhány nappal egy úgynevezett üzemi eseményre került sor, melynek során egy olyan karbantartást kellett a harmadik blokkon végrehajtani, melynek során le kellett állítani ezt a teljes blok kot, és ezt követően az atomerőmű már csak 50 százalékos teljesítménnyel tudott működni. Aktualitást ad a kérdésemnek egy múlt pénteki megdöbbentő eset, amikor én ezeket a példákat soroltam, és Kósa Lajos képviselő úr azt találta mondani szó szerint, hogy: annyit bátorkodok mondani, hogy a Paks II. megépítésére többek között azért van szükség, mert a Paksi Atomerőmű már régen az eredetileg tervezett életkora fölött működik. Ezt mondta egy kormánypárti képviselő. Ebből a válaszból az olvasható ki, hogy itt valamiféle összefüggést hoz a képviselő úr a meghibásodás és az üzemidőhosszabbítás között, mintha nem lenne egyenértékű a jelenlegi helyzet, és a probléma az, hogy ezeknek a megnövelt üzemidejű blokkoknak 203236os időszakig működniük kell . A kérdésem, hogy hány ilyen üzemi esemény, meghibásodás történt 2013 óta, ezek mennyire voltak súlyosak. Ezek alapján mire alapozza a kormány, hogy az atomenergia használata kiszámítható és biztonságos? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időke ret leteltét.) Egyetérte miniszter úr, illetve államtitkár úr Kósa képviselő úr megnyilvánulásával, miszerint elfogadható érv, hogy lejárt az eredetileg tervezett üzemidő? (Az elnök ismét csenget.) (16.00) És valóban, vane bármiféle - bocsánat, még az utolsó kérdést gyorsan föltenném - érdemi különbség a biztonsági elvárások és a kiszámítható működés tekintetében, a megfogalmazott eljárás tekintetében… ELNÖK: Képviselő úr! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP) : …a meghosszabbított üzemidejű blokkok és az er edeti állapot között. Köszönöm a türelmét, elnök úr. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: A meghosszabbított kérdésre válaszadásra fölkérem Kovács Pál államtitkár urat. KOVÁCS PÁL, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépe n. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A képviselő úr kérdésére rövid választ tudok mondani: azt, hogy az atomerőmű, az atomenergia igenis biztonságos.
