Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 24. hétfő - 78. szám - Dr. Gurmai Zita (MSZP) - a miniszterelnökhöz - „A nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezmény: eredmények és kihívások” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
672 erőszakkal szembeni küzdelem szükségességére, és megköveteli, hogy a részes államok magas jogalkotási és politikai normákat vezessenek be. Magyarország 2014. márciu s 14én ugyan aláírta az egyezményt, de az Országgyűlés több alkalommal is elutasította a ratifikálását szorgalmazó indítványok tárgysorozatba vételét. Völner Pál államtitkár úr, aki most válaszolni fog, egy írásbeli kérdésemre a következőt válaszolta: az isztambuli egyezmény tartalmát nagyon fontosnak tartjuk, ahhoz azonban, hogy valamely megállapodást magunkra nézve kötelezőnek ismerjünk el, fel kell mérni a belső környezetet, az egyezmény ratifikációja összkormányzati együttműködést tett szükségessé. Fol yamatosan vizsgálni kell a ratifikációhoz szükséges jogalkotási és egyéb kormányzati intézkedések megtételének szükségességét, valamint fel kell mérni a szükséges költségvetési forrásokat. Völner államtitkár úr válasza után néhány nappal Németh Szilárd ale lnök úr sajnos azt nyilatkozta, hogy amíg Fidesztöbbségű parlament van, addig az isztambuli egyezmény nem fog átmenni. Indoka szerint az egyezmény nem alkalmas a zaklatók kordában tartására, ráadásul egyenesen támadja a hagyományos családmodellt, és törvé nybe próbálja iktatni a genderfilozófiát. Amint látszik, az isztambuli egyezmény ratifikálásával kapcsolatban számos tévhit és félremagyarázás látott napvilágot. Ezeket a szakmai szervezetek több alkalommal tételesen cáfolták. Tekintettel a fentiekre, kérd ezem államtitkár urat, hogy mi a kormány álláspontja ratifikálás ügyében. Államtitkár úr pozitív, támogató válaszát vagy Németh Szilárd elutasító válaszát kell alapul venni? (Németh Szilárd István: Ez utóbbit!) Hogyan áll az államtitkár úr által kiemelt ös szkormányzati együttműködés, ami az egyezmény ratifikációjához szükséges? Hogy áll a szükséges költségvetési források felmérése? Tisztelettel kérem a miniszterelnököt és a kormányt, hogy oszlassa el az egyezménnyel kapcsolatos tévhiteket, félremagyarázások at. Most, hogy az egyezmény alkalmat ad a párbeszédre, szakmai egyeztetésre, fontolja meg annak benyújtását az Országgyűlésnek a ratifikációja céljából. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megado m a szót Völner Pál államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányzati álláspontot megerősítve ezúttal is szeretném hangsú lyozni: nagyon fontosnak tartjuk az isztambuli egyezmény tartalmát. A nők tiszteletét és a férfinői egyenjogúságot alapvető értékeink között számon tartó magyar és európai kultúra alapján a magyar kormány határozottan elutasítja a nők elleni erőszak bármi lyen formáját, elkötelezett a bántalmazás teljes felszámolása és az áldozatok védelme mellett. A kormányzat az egyezményben megfogalmazott elvárásokat sok tekintetben meghaladó mértékben, a szükséges eszközökkel védelmezi az áldozatokat. (Dr. Vadai Ágnes: Na, na!) A védelmet szolgálja az intézményrendszer működtetése és a megelőzést szolgáló kampányok szervezése. Magyarország már ma is számos olyan nemzetközi egyezménynek részese, amely előírja a nők védelmét a bántalmazással szemben. (Németh Szilárd István : Nagyon helyes!) A nemzetközi jogi egyezményekkel megerősített, belföldi jogrendszer által biztosított, s a kormányzati intézkedésekkel megvalósított védelemben ma sem szenvednek hiányt a bántalmazottak, a magyar belső jog az egyezmény rendelkezéseinek lé nyegileg a jelenlegi állapot szerint is megfelel. Van azonban az isztambuli egyezménynek két olyan pontja, amelyek a fontos és a magyar kormány által mindenkor tiszteletben tartott célok mellett általunk el nem fogadható elemeket szeretnének a magyar jogre nd részévé tenni. Ezek közül az egyik az egyezmény migrációval és menekültüggyel foglalkozó fejezete, amelyben foglaltak szöges ellentétben állnak Magyarország migrációs politikájával. A hatályos magyar jogi szabályozás (Dr. Vadai Ágnes: A bántalmazott nők nek teljesen mindegy, hogy honnan jön! Meg kell védeni őket!) lehetőséget biztosít arra (Németh
