Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik): - ELNÖK: - BÓDIS JÓZSEF, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
641 Minthogy számos általá nos kérdés merült fel, engedjék meg, hogy néhány általánossal kezdjem én is. Akárki akármit mond, a magyar közoktatás rendszere működik. Ez a közoktatási rendszer, amióta ebben a tankerületi rendszerben állt össze, egy szabályozott rendszer - azt senki nem állítja, hogy hibátlan és nem javítható, sőt javítani is kell. Ebben a rendszerben kiváló igazgatók, pedagógusok és kiváló tanulók vannak jelen, akik a különböző nemzetközi versenyeken nagyon rendesen megméretnek, és nem találtatnak könnyűnek. Azt is tudo m, hogy amikor egy oktatási rendszerről beszélünk, akkor az meghatározza a kereteket, a szabályzataival pedig bizonyos irányokat, de alapvetően a kulcsa a hivatástudattal dolgozó, elkötelezett pedagógus, és ők hál’ istennek nagyon szép számmal vannak. Azt is muszáj elmondanom - persze ezt önök tudják , hogy én nem régóta vagyok ebben a rendszerben, de azóta amennyit csak lehet, igyekszem megtapasztalni belőle, és nagyon soksok pozitív tapasztalatot is gyűjtöttem, miközben a negatív példák, a kirívó példák mindig figyelemfelkeltők. Gyakran hivatkoznak PISA- és egyéb felmérésekre, és azt gondolom, ez borzasztóan fontos és jogos, ráadásul azért is, mert nem magunkat ítéljük meg, hanem minket, illetve a mi teljesítményünket ítélik meg odakintről, de hogyha a n egatívumot észrevesszük, vegyük észre a pozitívumot is. Azon - hogy mondjam? - gyakran citált felmérések azon adatainak másodelemzéséből egészen jó kép is ki tud derülni. Például az oktatási innovációban az OECD átlag fölé tudtunk kerülni. Legyünk rá büszk ék! Nem én, hiszen én nem voltam, vagyok a rendszer része, most már egy picit igen, de alapvetően azok a tanulók, azok a pedagógusok, akik hosszú évek óta ebben dolgoztak, dolgoznak, produkálják ezeket az eredményeket. A magyar iskolákban - és ezek a felmé rések ’16ban végződtek - az ITeszközök száma lényegesen alacsonyabb, mint mondjuk, a német iskolákban, de hogy a mi tanulóink például matematika terén, házi feladatok vonatkozásában vagy szövegértés terén lényegesen jobb eredményt tudnak produkálni, tudt ak produkálni, az mégiscsak biztató. Nyilván nem szabad idealizálni semmit, ezt sem, de hogyha vannak pozitív trendek, azokat érdemes észrevenni. Konkrét kérdésekre is muszáj kitérnem. Igazgatói kinevezések ügye. Ebben a javaslatban semmi más nem fogalmazó dik meg eszmeileg, mint az, hogy nem törvényi szinten akarja szabályozni a kormány az igazgatói kinevezéseket, hanem ezt a fenntartókra bízza, új protokollok kidol… (Arató Gergely: Saját maga a fenntartó!) Bocsánat! Bocsánat, nem értettem, amit a képviselő úr mond. (Arató Gergely: Az állam a fenntartó, úgyhogy ez nem egy nagy…!) Oké, de vannak egyházi intézmények, vannak magánintézményeknek, ezeknek az intézményeknek az igazgatóválasztással kapcsolatban egy eljárá st, egy protokollt kell kidolgozni - egyébként nyilván az állami intézményeknek is. Nincs szándék arra, hogy ebben ne legyen véleményezési lehetőség, mert hiszen - ez többek részéről elhangzott - ez egy borzasztó fontos dolog. A kormány ezt nem kívánja tör vényben szabályozni. Pedagógusutánpótlás. Azt gondolom, hogy ez kulcskérdés több okból is. Egyrészt az előző évek erőfeszítéseinek köszönhetően ma már kimondhatjuk, hogy évente 45 ezer frissen végzett pedagógus van az országban. Az persze nem jó, hogy ne m valamennyien az oktatásban helyezkednek el, de azt gondolom, hogy ez így volt évtizedekkel ezelőtt is, valamiért a pedagóguspálya vonzó más gazdasági szférák számára, és az a műveltség, amivel a pedagógusok rendelkeznek, más szektorokban is használható. Hadd mondjak egy konkrét példát! Amikor iksz évvel ezelőtt rektorként egy ITcéget sikerült Pécsre csábítani, annak a cégnek a legtöbb munkatársa pont pedagógus- és bölcsészkörökből került ki, a nyelvtudás miatt - de ez csak egy példa, nyilván nem a legjob b példa, de most éppen ez jutott eszembe. Az óvodába lépés szabályozása. Akkor, amikor az óvodai rendszerünkről beszélünk, annyit azért mindenképpen hozzá kéne tenni, hogy ma Magyarországon egy olyan óvodai rendszer van, amely Európa, mondjuk, top 3jába b iztos beletartozik, és ez jó. Hogy javítani kéne? Az természetes, hiszen azért vagyunk, hogy mindent javítsunk, például az óvodai létet. De amikor megvizsgáltuk, hogy a
