Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER (LMP): - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
632 Amikor az általános indoklást elolvastam, amelyet, ha megengedik, fölolvasok; tehát amikor ezt vala ki elolvassa, akkor elkezd hurráoptimizmusban kitörni, hogy hú, ez milyen jó javaslat lesz, merthogy ebben az van írva, hogy „hazánk versenyképességének alapvető garanciája az állandóan változó társadalmi, gazdasági, technikai körülményeknek megfelelni kép es fiatalokat képző köznevelés, melynek alapfeltétele a magas színvonalú pedagógusi munka. Ez a pedagógushivatás anyagi és társadalmi megbecsültségének növelése, a pedagóguspálya vonzóvá tétele, a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének elősegítése ált al biztosítható”. Amikor ezt elolvastam, két dolog jutott eszembe. Egy: biztos benne van, hogy visszamegy 20 órára a kötelező óraszám. Nem? Ez volt az első gondolatom, mert ahhoz, hogy a pedagógusok szakmai fejlődése töretlen legyen, és a gyermekeket oktat ó pedagógusok szakmai felkészültsége megfelelő legyen, ahhoz 20 óra kell. Megmondom miért: mert 20 óra tanításhoz minimum 20 óra felkészülés kell. Na, így jön össze a 40 óra. Aztán azt hittem, hogy a versenyképesség gondolatához majd például az is hozzá fo g tartozni, hogy végre 16 éves korról fölemelik - számomra a 20 éve lenne optimális , visszaemelik az iskolakötelességi korhatárt, merthogy egy versenyképes társadalomhoz, versenyképes jövő generációhoz minimum az kell, hogy ne essen ki 7,2 százaléknyi gy ermek az iskolapadból, ami évente - azóta, hogy ez a gyalázatos törvény hatályba lépett - megtörténik. Tehát mindjárt azt gondoltam, hogy hú, itt valami jó dolog történik. Aztán azt is gondoltam, hogy ha már az általános indokolásban a pedagógusok szakmai fejlődéséről, fejlesztéséről írnak, akkor lesznek benne majd olyan kényelmi és progresszív új szabályok, amelyek ezt szolgálják. Végigolvastam a törvényt, és az az apró probléma van, hogy az általános indokolásnak a törvény egyetlen mondata sem felel meg, mert ez a törvény biztosan nem szól a pedagógusokról; szól viszont rengeteg hátrányos helyzetű gyermekről és jövőbeni gyermekről mindenféle irdatlan szigorú, terrortípusú új szabályrendszerrel, tehát a jövő generáció terrorjáról szól, de a pedagógusokról e bben a törvényben egyetlen progresszív rendelkezés nincs. Nem is értem egyébként, hogy akik megírják ezekhez a javaslatokhoz ezeket a tetszetős bekezdéseket, azok mit gondolnak. Azt, hogy utána nem fogja senki elolvasni a jogszabályt? Vagy ez a sajtónak ké szül? Elolvassák az általános indokolást, és azt mondják, hogy olyan törvény ment be a parlamentbe, mert micsoda célt szolgál? Csak egy apró probléma van: a törvény szövege nem szolgálja ezt a célt. De menjünk bele a részletekbe! Elfogadhatatlan, ami az 5. §ban van. Jogászember vagyok. Olyan nincs, hogy ilyen általános megállapítások vannak, amit fölolvasott Szabó Szabolcs képviselőtársam is. Ki fogja meghatározni, hogy az Alaptörvény szellemiségének mely fejezete vagy mely témája az, amit sért, mondjuk, e gy igazgató? Ki fogja eldönteni, hogy amit ott valaki tapasztal, mondjuk, egy tankerületi vezető, az most tényleg az ő személyes ízlésének nem felel meg, vagy az általános társadalmi elvárásnak nem felel meg? Szeretnék önöknek valamit elmondani. Én 1980 és ’84 között jártam Kaposváron gimnáziumba. Egy szocialista rendszer volt, diktatúra volt. Elmondom önöknek, hogy az én történelemtanárom minden történelemórát úgy kezdett - ez pár baloldali képviselőtársamnak nem fog tetszeni , hogy bejött az osztályba, f ölugrott az asztal tetejére, és ez azt jelentette, hogy az összes irredenta verset és dalt a történelemóra elején elskandáltuk, elénekeltük. Ezzel kezdődött minden történelemóra. Szükség volt rá, mert abban a társadalomban az emberek 90 százaléka azt sem t udta, hogy a határon túl magyar emberek élnek, és azt sem tudta, hogy volt Trianon. Csak azt akarom mondani, hogy az akkori alkotmányos rendszernek az én történelemtanárom minden egyes történelemórán ellene tett. Minden egyes történelemórán. Most akkor ma, amikor épp 2020ra a nemzeti összetartozás évét szavaztuk meg, vajon melyik történelemtanár milyen jellegű viselkedése lehetne például, ami ellentmond a mostani Alaptörvény szellemiségének, és akkor akár egy tankerületi vezető kezdeményezheti az igazgató elzavarását? Ugye, milyen relatív a történelem?
