Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - ARATÓ GERGELY (DK): - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (független): - ELNÖK: - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz):
624 Vannak olyan gyermekek, akik alkalmasak lennének az integrációra vagy az integrált vagy inkluzív oktatásra, de vannak olyanok, akiknél az iskola alapító okirata ezt nem teszi lehetővé. Vagy a könnyebbik megoldást választják - ezt idézőjelben mondom , és inkább magántanulói státuszba kerülnek ezek a fogyatékossággal élő gyerekek. Van olyan szituáció, amikor nem alkalmas a gyermek az integrált vagy az inkluzív oktatásban való részvételre, nekik sokkal jobb a magántanulói jogviszony. Ilyen az au tista gyermekek egy része vagy a különböző fokban értelmi sérült gyermekek. Vannak olyan esetek, amikor az iskola befogadó lenne, de nem állnak rendelkezésre a személyi vagy tárgyi feltételek, emiatt folytatják a magántanulói jogviszonyt. Többen is említet ték az egyéni példákat, engedjék meg, hogy én is felhozzak egyetkettőt. Jómagam négy hallássérült gyermeket nevelek feleségemmel, és amikor iskolát kerestünk a legnagyobb lányunknak, akkor értelemszerűen olyan iskolát kerestünk, ahol az alapító okiratban benne van, hogy hallássérült gyermekeket fogadnak, nevelnek, oktatnak, tanítanak. Több iskolát végigjártunk, volt, amelyik nem volt szimpatikus, volt olyan, amelyik fölvette volna az iskoláskorú gyermeket, de az óvodáskorú gyerekeket nem - egymás mellett v olt az óvoda és az iskola , csak azért, mert nehezen kommunikálnak, és volt olyan, ahol a kommunikáció készsége nem volt olyan szinten. Amikor találtunk egy iskolát, amelyik az alapító okirata szerint köteles volt hallássérült gyermeket fogadni, kérdés né lkül befogadták az összes gyermekemet. Abba az óvodai csoportba járt egy autista kisfiú - nagyon súlyos esetek voltak , és pár év múlva kiderült, hogy olyan erős gyógyszert szedett ez a gyermek, amelyik még a személyiségét is nagyon súlyosan befolyásolta, a gyógyszerek elhagyásával teljesen rendbe jött, és ma is hasít az iskolában. Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem minden a jogszabály; nagyon sok minden múlik az igazgatón, a tanári testületen, a hozzáállásukon és a szakértői bizottságok szakvél eményén is. Említették a szervezeteket. Szeretném elmondani, hogy természetesen ez a módosító csomag több kérdést is felvet a fogyatékossággal élő gyermekeket, személyeket érintő érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatban, és köszönöm a szociális ügyekért fe lelős államtitkárnak, Fülöp Attilának, hogy időben összehívta az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot. Ezen sajnos nem vett részt vagy nem tudott eljönni a MEOSZnak a képviselője, de az összes többi szervezet ott volt, jelen volt, jelen volt az oktatási ügyek ért felelős államtitkár, és megvitatták a felmerülő kérdéseket. A magántanuló fogalmának a megváltoztatásáról beszélünk, és senki nem látott ebben azért olyan nagy problémát, hiszen a rendszer továbbra is ugyanúgy működik, talán még jobban is kifejezi a di áknak a státuszát, az iskolához való tartozását, mint a magántanulói fogalom használata. Tehát ezt gyorsan tisztáztuk ott, hogy a speciális nevelési igényű gyerekeket képviselő szervezetek végül is nem látnak az elnevezésben problémát. Nagyon fontos kérdés volt a pedagógiai szakszolgálatokkal együttműködő szakértői szolgálatok kérdése, az együttműködésük. Tisztázták azt is, hogy ez a rendszer nem fog változni, tehát ugyanúgy marad az eljárásrend, az új hatóságnak figyelembe kell venni a szakértő bizottságna k a szakvéleményét. Az is nagyon fontos, hogy akinek korábban már megállapították a speciális nevelési igényre való jogosultságát, annál nem fogják az új eljárásban ezt kérni, csak az újabb eseteknél, újabb kérelem esetén kérhetik a szakértői vizsgálatot. Tehát a szakértői bizottság kompetenciája megmarad, a jogosultak köre megmarad a hatósággal szemben, tehát továbbra is figyelembe kell venni a szakértői bizottságok szakvéleményét. Végül nagyon fontos elmondanom, és szeretném hangsúlyozni is, hogy a szerve zetek részéről érkezett néhány hangsúlyos kérés és javaslat közül az egyik, amikor kidolgozásra kerülnek az eljárási szabályok, hogy akkor vonják be őket is az érdekvédelmi szervezetekbe és ebbe a munkába, különös tekintettel a speciális nevelési igényű gy erekek esetében. A másik valóban nagyon fontos kérdés, illetve probléma a szakemberképzés. Valóban szükség van egyre több és több szakemberre, és ebben is segítséget kértek az érdekvédelmi szervezetek, hogy
