Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről:
613 Azt mondta Pósán képviselő úr, és államtitkár úr is utalt erre, hogy a magántanulói státusz nem jó, mert szocializálni kell ezeket a gy ermekeket is. Igen, valóban az a szakmai konszenzus, hogy egy jelentős részüket szocializálni kell, mert ez mindenkinek jót tesz meg felkészít az iskola utáni életre. De 32 fővel egy autizmus spektrumzavarban lévő gyermeket nem tud az ember szocializálni. Az nem a neki megfelelő szocializáció. Ilyen osztálylétszámokkal, ilyen pedagógushiánnyal nem tud szocializálni. Akkor tudna egy akár tizenvalahány fős létszámban szocializálni egy autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermeket, ha ott van mellette a g yógypedagógiai szakasszisztens, aki ezzel foglalkozik és semmi más dolga nincs. Lehet, hogy ez benne van a törvényben, de a magyar valóságban ez nincs, tehát jobb lenne, ha ezzel foglalkoznának. Még a törvény SNIs részéhez azt mindenképpen elmondanám, hog y önmagában az, hogy a kimeneti követelményeket emiatt megváltoztatják, vagy a kimeneti követelményekben egy flexibilitást helyeznek el, az nem lenne egy rossz dolog. De ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, ismételten, ahhoz az ellátórendszert kéne megerősíte ni. Tehát akármilyen törvényt hoznak, ameddig nem adnak erre több pénzt, addig lényegtelen, hogy mit írnak bele a törvénybe, mert mindenki a személyes boldogulását fogja keresni azon a rendszeren kívül, amiben adófizető magyar emberek nem tudnak amúgy rész t venni. Még egy dolgot mondanék, mert Arató képviselőtársammal nagyjából egyetértek, de egyvalami szerintem fájóan kimaradt. Pósán képviselő úr említette, hogy milyen szörnyű, hogy az iskolákban dolgozó nem pedagógusoknak van beleszólásuk, mondjuk, egy ig azgatói kinevezésbe. (Dr. Pósán László: Nem mondtam!) De említette az iskolában dolgozó nem pedagógusokat. Ők jelenleg a garantált bérminimumot szinte nem haladják meg a fizetésükkel, az a helyzet. Úgyhogy, ha már róluk beszéltünk és véleményeztük, hogy ne kik milyen beleszólásuk van az iskola jövőjébe vagy az iskola vezetésébe, akkor el lehetne mondani, hogy ezek az emberek nem kaptak az elmúlt kilenc évben semmilyen béremelést. Ők azok, akik kimaradtak az életpályamodellből, ők azok, akik a garantált bérmi nimum emelkedésén kívül nem kaptak béremelést. Ha már hozzányúlnak ehhez a bérezéshez, akkor ezeknek az oktatási rendszerben nagyon becsületesen dolgozó, több ezer nem pedagógus embernek a bérezését is javítani kellene. Az, hogy ismét enyhítettek a képzett ségi felvételeken (sic!) a pedagógushiány miatt, mutatja, hogy nagyon alacsonyak a pedagógusbérek. Ez ezt mutatja, mert különben ezt nem kellene megtenni. Az szintén egy érdemleges vita lehet, hogy mondjuk, a brit rendszerhez hasonlóan a természettudományos tantárgyaknál az alapdiploma járjon egy pedagógusvégzettséggel is, mint például az én esetemben Skóciában ez így történt, ez egy érdekes vita, ezt le lehet folytatni, de az a helyzet, hogy ezzel nem fogják megoldani azt, hogy hányan jelentkeznek egy évben kémiatanár mesterszakra vagy földrajztanár mesterszakra. Ez az egyik legalulfizetettebb szakma ma Magyarországon. Tehát amíg ilyen alacsonyak a fizetések, addig tulajdonképpen lehet folyamatosan csökkenteni a bemeneti követelményeket, meg igazából lehetne azt csinálni, hogy kicsit flexibilisebb legyen a munkaerőpiac, hogy nem feltétlenül kell külön mesterszakra menni azért, hogy az ember tudjon tanítani, de ez még mindig nem oldja meg, hogy ilyen kezdő pedagógusfizetéssel nem fognak menni olyan emberek tan árnak, akiket szeretnénk, hogy az önök gyermekeit tanítsa - nem az enyémet. Az, hogy önmagában a tankönyv - és ez egy filozófiai kérdés - ingyenes, az rendben van. Az, hogy van egy alaptanterv, amit valamennyire be kell tartani, ez is rendben, ez mindig íg y volt. De például történelemtankönyv területén vagy mondjuk, magyar irodalom tankönyv területén miért nem adják meg a választási lehetőséget? Ez nem egy konzervatív gondolat a világról. Azt gondolni, hogy maguk itt kétharmados többségben jobban tudják, mi kell, mint egy családban az anyuka vagy az apuka, vagy mit akar a gyermekének tanítani, és hogy az államnak nagyobb beleszólása van a gyermek ideológiai nevelésébe, mint a gyermek szüleinek, ez nem egy konzervatív gondolat. Sok jelzőt lehet használni, hog y ez milyen gondolat, de kétségtelenül nem konzervatív. Ugyanis, ha már a család a magyar társadalom alkotóeleme, ahogy ezt önök körülbelül kéthetente el
