Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - HERCZEG TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
596 Ha a második alapértéket kell kiemeljem az irányból, a gazdaságpolitikából, az értelemszerűen a család kell legyen. Nem véletlen, hogy a jövő évi költségvetésitörvényjavaslatot a családok támogatásának növelésével jellemezzük a legtöbb alkalommal. A 2228 milliárd forintot közelíti meg az az összeg, amelyet összességében a családok támogatására javasol a kormány 2020ban fordítani. 2019hez képest a növekmény 224 milliárd forint. Akkora összegekről, akkora tételekről beszélünk, amelyeket szinte nehéz értelmezni. Engedjék meg, hogy ezen nagy számból három tételt emeljek ki. Először is a családi kedvezmények összege, amelyek 2011 utáni szabályváltozások eredményeképp érhetőek el a gyermeket nevelő családok számára, 2020ban már 360 milliárd forintot tehetnek ki. A második tétel, ami egy új elem az eddigi költségvetések sorában, a négygyermekes anyák szjamentessége, hiszen a családvédel mi akcióterv részeként 2020. január 1jétől a négy gyermeket nevelő anyák munkavállalás esetén nem kell hogy személyi jövedelemadót fizessenek, ez 20 milliárd forintot meghaladó összeget hagy a négygyermekes anyáknál. Harmadikként pedig a 2228 milliárd for intos családtámogatásból a lakástámogatások összegét említeném meg. Itt is jelentős növekménnyel számolhatunk, közel 300 milliárd forintot tehet ki a lakástámogatások összege, ezen belül új, 2019 júliusától érvényesülő, 2020 egészében hatását kifejtő elemk ént jelenik meg például a falusi CSOK. Harmadik elemként a gazdaságpolitika értékei közül a biztonságot említettem. Azt gondolom, hogy nem kell hangsúlyozni a biztonság fontosságát, nemcsak az egyének, nemcsak a családok szempontjából, hanem a gazdaságok s zempontjából sem, hiszen egyegy beruházási döntés meghozatalakor a vállalkozások is mérlegelnek a tekintetben, hogy mely országok, mely régiók tekinthetők biztonságosnak, és melyek azok a térségek, ahol bizony jelentősebb biztonsági kockázatokkal kell kal kulálni. E tekintetben is előrelépést, illetőleg a biztonság megőrzését szavatolja a 2020as költségvetésitörvényjavaslat, hiszen 174 milliárd forinttal növeli a biztonsági jellegű kiadások összegét a 2019es szinthez képest. A három kiemelt területen túl jövő évben számos fontos területen számolhatunk még többletekkel. Így amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormányzat javaslatát, egészségügyi célokra 184 milliárd forinttal, oktatási célokra 48 milliárd forinttal, kulturális célokra 42 milliárd forintt al, kutatásfejlesztési célokra 32 milliárd forinttal több állhat rendelkezésre 2020ban, mint 2019ben. Természetesen ezeken a területeken vannak még feladataink. Ilyen értelemben az ellenzéki hozzászólások azon részét tudom értelmezni, amelyek arról szól nak, hogy a versenyképesség növelése érdekében, az egészséges lakosság arányának növelése érdekében akár az egészségügy, akár az oktatás területén van feladatunk, azokat az állításokat viszont egyértelműen vissza kell utasítsam, amelyek arról szóltak, hogy az államháztartás stabilitását vagy a családok támogatásának növelését egyes területek finanszírozásának kárára érte volna el a kormányzat. Azok a növekmények, amelyeket az említett területeken említettem, 2010hez képest nemcsak nominális, hanem reálérte lemben is növekvő kiadásokat mutatnak, akár az oktatás, akár az egészségügy, akár a kultúra, akár a többi említett terület számait vizsgáljuk. A növekmények tekintetében engedjék meg, hogy a nyugdíjakra is reagáljak, hiszen a vitában sokan arról szóltak, h ogy a nyugdíjasok mintegy vesztesei lehetnek a jövő évi költségvetési javaslatnak. Az egyik ilyen érv ahhoz kapcsolódott, mely szerint az infláció nagyobb lehet a kormány által kalkulált mértéknél. Először is engedjék meg, hogy rögzítsem, a tényszámok alap ján 2010 után a nyugdíjak reálértéke több mint 10 százalékkal növekedett, hiszen voltak olyan évek, amikor a tervezett inflációt és a ténylegesen megvalósult nyugdíjemelést alulmúló tényinfláció valósult meg. Mindez tehát a nyugdíjak reálértékének növekedé sét eredményezte, ezen reálérték megőrzésére fókuszál a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat, és a reálérték megőrzésén túl számolunk azzal, hogy a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémium kifizetésére nyílhat lehetőség .
