Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK: - CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz):
589 magyar külügyminiszter és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közösen nyitotta meg idén márciusban . Természetesen jelentősége van a két ország közötti politikai kapcsolatok szempontjából is, hiszen egy jeruzsálemi nyitás mindenképpen szimbolikus, de a gazdasági szempontok sem elhanyagolhatók. Izrael ma azok közé az országok közé tartozik, amelyek a glo bális innováció központjai, hajtóerői. Cégei a legmodernebb technológiákat fejlesztik és használják, és a magyar vállalkozások számára ez a külgazdasági iroda jó lehetőséget kínál arra, hogy bekapcsolódjanak ezekbe a folyamatokba. Tisztelt Képviselőtársaim ! Ami a KKM gazdaságfejlesztési, külgazdasági céljait illeti, ezek évek óta két egyforma fontos lábon állnak. Az egyik a beruházás, a másik az exportösztönzés. A tárca költségvetése növekedésének legnagyobb része is a beruházásösztönzési célelőirányzat, am ely 50ről 80 milliárd forintra növekszik. Az ebből nyújtott támogatások célja mindenekelőtt a működőtőkebeáramlás szempontjából meghatározó nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházások Magyarországon történő megvalósításának elősegítése és ezen keresztül a munkahelyteremtés ösztönzése. Ez a kormány stratégiai beruházáspolitikájának páratlanul sikeres eszköze. Az elmúlt öt év mindegyikében megdöntötte az előző év rekordját, és 2018ban már 98 nagyberuházás érkezett az országba, összesen nem kevesebb, mint 1 380 milliárd forint értékben. Ráadásul ezek a beruházások most már igen komoly béreket is hoznak magukkal. Míg a 2017ben Magyarországra érkezett nagyberuházások esetében az átlagos fizetés 300 ezer forint volt, addig egy évvel később, 2018ban már 420 eze r forint, ez 40 százalékos növekedést jelent. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy most már zömében magas hozzáadott értéket képviselő, magas kutatásfejlesztési aránnyal bíró beruházásokról beszélünk. A magyar gazdasági környezet kifejezetten versenykép es, a beruházási környezet pedig kifejezetten vonzó. A 9 százalékos egykulcsos társasági adó lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy többet fordítsanak munkabérekre, ezáltal magasabb szaktudást, magasabb hozzáadott értéket képviselő munkavállalókat is meg tudnak fizetni. (11.30) Szintén a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésében jelenik meg, hogy az Eximbank jövőre 12,2 milliárd forint értékben nyújt kamattámogatást, illetve 7,3 milliárd forintnyi tőkeemelésre is sor kerül. A KKM exportfej lesztési tevékenysége a beruházásösztönzéshez hasonlóan sikeres. Az elmúlt két évben a magyar kivitel értéke meghaladta a 100 milliárd, vagyis az egy főre eső 10 ezer eurót. A kötött segélyhitelezés növekménye is jelentős, jövőre már 17,9 milliárd forint á ll majd rendelkezésre erre a célra. Ebből a kedvezményes hitelből a támogatott országok magyar termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak. 2020ban várhatóan, a tervek szerint hét ország kerül majd a kedvezményezettek körébe: Vietnam, Mongólia, Koszovó, Srí Lanka, Ukrajna, a Zöldfoki Köztársaság és Kenya. Megjegyzem, hogy az afrikai térség legdinamikusabban növekvő és a fekete kontinens drasztikus népességrobbanásának fő motorja, Nigéria jelenleg nincs ebben a körben, javasolnám a kormányzatnak, hogy ese tleg ezt az álláspontot is érdemes lenne megvizsgálni, illetve felülvizsgálni. Ezek a kötött segélyhitelprogramok hozzájárulnak Magyarország láthatóságának, ismertségének, népszerűségének javításához, ami hosszú távon nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejle sztéséhez és hazánk érdekérvényesítő képességének növeléséhez járul hozzá, de a magyar vállalkozások térnyerését is segíti ezeken a piacokon. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európát sújtó bevándorlás 2020ban is a legfontosabb külpolitikai kérdés marad. A mi grációban mi nem lehetőséget, hanem kulturális, gazdasági és közbiztonsági kockázatot látunk, ezért fontosak azok a programok, amelyek hozzájárulnak a migráció kiváltó okainak helyben történő kezeléséhez. Ebbe a körbe tartozik többek között a nemzetközi fe jlesztési együttműködés keretében Ugandának nyújtott 1,3 milliárd forintos támogatás. És itt utalnék ismét vissza Nigéria kérdésére.
