Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN európai parlamenti képviselő:
586 Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés tárgyalásakor mindig egy lényeges szempont a magyar költségvetésnek az uniós forrásokhoz való viszonya, annak felhasználása. Ebben a tekintetben, azt mond hatnám, folytonos vita van a parlamentben, hiszen többször került sor külön politikai vitanapra ennek a kérdésnek a megtárgyalására, amelyeken nekem is módom volt részt venni. Itt elhangzanak statisztikai adatok, a forrásfelhasználás százalékos aránya, a l ehívások gyorsasága, a hozzájárulása a GDPhez. Ezek nem lényegtelenek. Azonban a Jobbik számára a legfontosabb szempont, amikor ezeket a forrásokat értékeli, annak a társadalmi hasznosulása, mindenekelőtt: milyen mértékben jönnek létre minőségi munkahelye k, a jövedelmek hogyan növekednek, vagyis hogyan állunk az életszínvonal tekintetében. Nos, az Eurostat 2018ban közölt utoljára adatokat. Az életszínvonal szempontjából legfontosabb paraméter, az egy főre jutó tényleges fogyasztás tekintetében Magyarorszá g 62 százalékát éri el az uniós átlagnak, és ez azt jelenti, hogy az életszínvonal tekintetében csak Bulgária áll mögöttünk. Vajon mi ennek az oka? A Jobbik megítélése szerint az orbáni gazdaságpolitika, mert ez a gazdaságpolitika arra törekszik, hogy a na gy cégeket, mindenekelőtt a nemzetközi cégeket kiszolgálja olcsó munkaerővel. Hadd idézzek egy kijelentést, nem először teszem ebben a vitában, mert ez egy emblematikus kijelentés volt. SzaúdArábiában egy magyar küldöttség élén Orbán Viktor a következőt m ondta: jöjjenek, fektessenek be Magyarországon, mert Magyarországon a munkaerő, a magyar munkaerő képzettségéhez mérten meglepően olcsó, a munka törvénykönyve pedig nagyon rugalmas. Ez a törvénykönyv még rugalmasabb lett - nem magától, a kormány szándéka s zerint : éppen e nagy cégek kiszolgálása érdekében bevezette ezt a bizonyos „400 órás túlmunka” szabályt. Az előbb elmondottakra a 2017es vitában az államtitkár úr - nem a mostani, az akkor jelen lévő - ezt válaszolta: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamará ban elmondott beszédében a miniszterelnök úr kijelentette, hogy Magyarországon véget ért az a korszak, amelynek a gazdasági növekedését az olcsó magyar munkaerőre lehetett alapozni, és amely mint kedvező tényező alkalmas arra, hogy külföldi működő tőkét ho zzon az országba. Nos, annyiban kell korrigálnom, amit mondott, hogy itt most már nem olcsó magyar munkaerőről van szó, hanem csak magyarországi munkaerőről, azért, mert egy népességcsere zajlik, és tudjuk jól, hogy mi mindent tett meg a kormány annak érde kében, hogy olcsó ukrán munkaerővel szolgálja ki ezeket a nagy cégeket. Ők nem maguktól jöttek ide, el lehet olvasni, milyen százmilliókat költött toborzásra a kormány, és most már ott tartunk, hogy bizonyos területeken munkavállalási engedély nélkül is fo glalkoztathatók. S ha azt kérdik, mi lenne a megoldás - nem lehetett volna egy év alatt. Évtizedek óta, de az önök kormányzása alatt azt kellett volna tenni, hogy szisztematikusan, állandóan azokat a kis- és közepes vállalkozásokat erősíteni, amelyek alkal masak a fejlődésre, a nagyobb hozzáadott érték megteremtésére, és ezáltal magasabb bérek fizetésére. Ha már az előző vitákra visszatértem, hadd idézzem Lázár Jánost, aki azt monda annak idején, hogy amit kapunk, az nem ajándék, azért kapjuk, mert jár nekün k. Nos, azt kell mondanom, járna, de kétséges, hogy kapjuke. Az Európai Parlamentben sok országot ostoroznak a korrupció miatt, de csak Magyarországról hangzott el az, hogy Európa legkorruptabb országa. Mi helyi ügyekben is sokszor tapasztalhatjuk egy kam pány során járva, hogy mi minden irritálja a lakosságot, de ott Brüsszelben a nagy ügyeket ismerik, az olyan nagy ügyeket, mint az Elios, amelyben a miniszterelnök úr családilag érintett. S milyen cinikus volt a megoldás: azt mondták, semmi gond nincs, mer t ezt a projektet kivesszük a benyújtandó projektek közül, helyére mást teszünk, a 100 százalékos felhasználás megmarad. Magyarul az a válasz: tudjuk, hogy ezt nem lehet elfogadtatni, de fizessék a magyar adófizetők. Erre azt mondják, hogy igen, támadnak m inket a korrupció miatt - más országban is van , mert a Sorostervvel mi szállunk szembe. Más országokból néhány idézet. Bulgária: lemondott a mezőgazdasági miniszter az uniós forrásokkal való visszaélés gyanúja miatt; az ország csatlakozott az Európai Üg yészséghez. Csehország: megvonták a támogatást a kormányfő és a mezőgazdasági
