Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):
580 állapotban lévő úthálózatfejlesztésére fordít a kormány. Ez gyalázat! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Kérdezem képviselőtársaimat , hogy a kettőperces felszólalások keretében kíváne valaki felszólalni. (Jelzés nem érkezik.) Jelentkezőt nem látok. Áttérünk a harmadik felszólalói körre. Elsőnek megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportjából Kósa Lajos képviselő úrnak. Parancsoljon, kép viselő úr! Öné a szó. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A honvédelmi minisztériumi fejezetről szeretnék néhány gondolatot elmondani, de engedjék meg, hogy néhány mondatban reflektáljak a vita á ltalam követett menetében néhány felvetésre. Hogy mindjárt Keresztes Lórántra reagáljak: rendkívül furcsa az az úgymond zöld- vagy környezetvédelmi álláspont, amely élesen ellenzi a bizonyíthatóan egyik legalacsonyabb emisszióval járó energiatermelési proj ektet, ez a Paks II. Nézzük már meg, mi történt azokban az országokban, ahol ez az egyébként meglehetősen furcsa álláspont érvényesült, például Németországban! Meghirdették a német atomerőművek bezárásának programját, és cserébe - miután áramra viszont szü kség van, és világítani mégiscsak kell, mert azt még a zöldek se mondják, hogy mindenki ezentúl sötétben kuksoljon otthon, és állítsuk le azt az ipart, amely elektromos árammal megy - újraindították a borzalmasan rossz emissziós adatú szenes erőműveiket a németek. Tehát ezzel sokkal többet ártottak egyébként a környezetnek és a felmelegedés kapcsán az emisszió csökkentésének, mint bármi mással. Ennél már az is okosabb lett volna, ha visszaállnak az örvénykamrás dízelmotorokra, mert azoknak is alacsonyabb az emissziója, mint egyébként a barnaszenes erőműveiknek. Itt világossá kell tenni Paks kapcsán, hogy az egyik legnagyobb, egyébként valóban emissziócsökkentő és a magas emissziójú energiatermelést kiváltani képes erőmű építéséről van szó. Szívesen építenénk nyilván hatalmas vizes erőműveket, de bizonyára ön is tudja, hogy ez Magyarországon a földrajzi adottságok miatt nem lehetséges. Szívesen építenénk árapályerőműveket, az se fog menni. Az atomerőmű a mostani ismeretek szerint a nem megújulók közül a legala csonyabb terhelést jelenti a környezet számára. Ennek az ellenzése az a program, amelynek semmi értelme nincsen, mert vagy akkor most ellene teszünk az emissziónak, és megpróbáljuk védeni a környezetünket, és a felmelegedés ellen valamit teszünk, vagy akko r nem teszünk, de a kettő nem fog menni, együtt a kettőt nem lehet képviselni, mert az az a program, hogy mindenki oltsa le a villanyt, lekapcsoljuk a szolgáltatást, és nézzük egymást a sötétben, ha látjuk, ennek pedig semmi értelme nincsen. A másik, amit szeretnék mondani: őszintén szólva meghökkentem Hiszékeny képviselőtársam hozzászólásán, ugyanis évszám említése nélkül arról beszélt, hogy a 2020as költségvetést tényadatok nélkül tervezzük meg. Na de miután a 2020as költségvetésről van szó, és most 201 9et írunk, nemhogy a kormány, de senki az égegyadta világon nem ismeri a 2020as adatokat. Ha viszont a 2019es tényadatokra gondol - nyilván képtelenség, hogy valaki számonkéri a kormányon, hogy a 2020as adatokat tényszerűen nem ismeri , a 2019es adat okra, amióta államháztartás van a demokráciában, 1990 óta minden esetben úgy terveztük meg és tárgyaltuk a következő évi költségvetést, hogy egyébként az előző évi zárszámadást a parlament nem tudta megtárgyalni. Ez azokban az esetekben van közel egymáshoz , amikor ősszel tárgyaljuk a zárszámadást. Na de az egész gazdaságstatisztikai rendszer és tervezési rendszer szerint nemcsak mi, hanem mindenütt Európában a jövő évi költségvetést olyan becslések alapján tárgyaljuk, amelyek egyébként nem a tárgyév, tehát 2019 vagy 2018 tényszámaira tud támaszkodni, mert azok is mindig szükségszerűen becslések. Ezt az államháztartás belső logikája, bevételi oldalának az időbelisége magyarázza. Lehetne azon gondolkodni, hogy ezen változtassunk, de csak egy példát mondok rá: teljesen nyilvánvaló, hogy nem minden államháztartási ágazat dolgozik ugyanabban a költségvetési
