Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (független):
577 Azt gondolom, hogy nem helyes egyegy adatot kiragadva érzékeltetni és egyfajta sikerpropagandát működtetni, más számokról, más eseményekről, tényekről pedig hallgatni. Ha hallgatunk valamiről, nyilván az azt jelenti, hogy azzal nem foglalkozunk, és nem is fogunk megoldást keresni arra, hogy azt valamilyen módon megoldjuk; hallgatni arról, hogy a forint 21 százalékka l ér kevesebbet most, mint 2010ben. Érdemes erről a tényről egy autentikus személy véleményét is meghallgatni. (10.30) Az úgy hangzik: „A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak.” Nagy meglepetésre ezt Orbán Viktor mondta. Nem látom jelét annak, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznának a költségvetésben. Az én érzékelésem szerint és a környezetem megítélése szerint tulajdonképpen ez azt jelenti , hogy kiveszik a pénzt az emberek zsebéből. Kár hallgatni arról, hogy az államadósság a 2010es 20 000 milliárd forintról mára már 29 382 milliárd forintra nőtt. Ez döbbenetes szám, és nem beszélünk róla. Nem beszélünk róla, tenni sem nagyon akarunk majd valamit ezzel kapcsolatban. Vagy hallgatni arról, hogy a térségünkben a magyarok érzik a legkorruptabbnak a saját hazájukat: öt év alatt sikerült elérni, hogy az eddig legkorruptabbnak tartott Románia lakói is jobban érzik magukat a saját helyzetükben, min t itt nálunk. Egy költségvetés jó esetben az érdekek összhangja. A mi esetünkben ez maximum az érdekek rangsora lehet. Ilyenkor viszont nagyon sokat elmond az, hogy kik azok, akikről nem beszélünk, kik azok, akik következetesen kimaradnak. Azok, akik nem f ontosak. Azt tapasztaltam, hogy akikről nem beszélünk és akik mindenből kimaradnak, azok a nyugdíjasok, akik évek óta küzdenek azért, hogy megőrizhessék méltóságukat, és megőrizhessék létbiztonságukat. A költségvetés tárgyalása előtt elég sok nyugdíjasokat tömörítő szervezet véleményét lehetett olvasni a költségvetéssel kapcsolatban. Próbálták megjeleníteni a véleményüket. Ebből azt szűrtem le, hogy az, amit fontosnak tartanak, az az, hogy a befizetett szociális hozzájárulási adóból ne irányítsanak át más t erületekre. Az ő megfogalmazásuk szerint - nem tudom, mennyiben valós ez a szám, ha igaz, akkor az döbbenetes - ennek az átirányításnak a mértéke 70 százalék. Gondolják végig: ha ez a szám valós, akkor a befizetett szociális hozzájárulás 70 százalékát más célra használjuk fel. Ezt sérelmezik. Sérelmezik azt, hogy ne tervezzék megint alul a fogyasztói árindexet. ’19ben ez 2,7 százalékra volt tervezve; ha jól tudom, jelenleg 3,9nél tartunk. 2020ra 2,8 százalék van tervezve. Erre is nagy összegű fogadást me rnék kötni, hogy ez 4 százalék alatt nem áll meg. A lényege ennek: több figyelmet a nyugdíjasoknak! Azt hiszem, a ledolgozott éveik és a múltjuk alapján megérdemlik. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most Volner János képvisel ő úr felszólalás következik. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. VOLNER JÁNOS (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel rövid az időkeret, ami a független képviselőknek rendelkezésére áll, ezért sajnos nem tudom átfogni a költségvetést úgy, ahogy szerettem volna, viszont egykét nagyon fontos dologról szeretnék szót ejteni. A közgazdászok között világszerte konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy érdemes egyegy államnak anticiklikus gazdaságpolitikát folytatnia, aza z olyan gazdaságpolitikát, amely amikor jól megy a gazdaság és konjunktúra van, akkor felhalmoz, és amikor bekövetkezik a recesszió, bekövetkeznek a rendszerint visszatérő világgazdasági válságok, akkor pedig a felhalmozott tartalékokból - élénkítve a gazd aságot - enyhíti a kialakuló válság következményeit.
