Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
556 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tóbiás József képviselő úr úgy kezdt e a hozzászólását, hogy érdemes megnézni, milyen is a valóság, hogy néz ki a valóság, mi a helyzet 2010hez képest. Tisztelettel emlékeztetném a képviselő urat is, illetve az Országgyűlés jelen lévő tagjait, hogy milyen helyzetben volt Magyarország 2010be n. Minden összehasonlításnak, azt gondolom, az az alapja, hogy megnézzük, Magyarország más országokhoz képest hogyan élte át a gazdasági válság időszakát, hogyan tudott a 200809es gazdasági válság folyamataiból talpra állni, és vajon hogyan reagáltak a g azdasági válságra azok az országok, akik összehasonlítható vagy sok esetben jobb helyzetben voltak, mint Magyarország. Mindnyájan tudjuk, hogy az előző évtizedben volt hat év, amikor a államháztartás hiánya Európában a legnagyobb vagy a második legnagyobb volt. Magyarország volt az egyetlen ország, aki a csatlakozása óta folyamatos túlzottdeficiteljárásban volt. Ez azt jelentette, hogy az államháztartási hiányunk európai rekordot jelentő, 9 százalék feletti szintet is elért 2010 előtt. Ráadásul 2010ben ne mcsak az államháztartás volt katasztrofális helyzetben, az államadósságunk volt rendkívül magas szinten, hanem ezt az államadósságot gyakorlatilag senki nem finanszírozta. Emlékezhetünk rá, hogy a 2010 előtti kormányzat IMFhitelből a mostani kamatszinthez képest jóval magasabb szinten próbálta finanszírozni az államháztartást. (8.50) De azon túl, hogy az államháztartási adataink, tényszerűen mondhatom, katasztrofálisak voltak, a reálgazdaság is csapnivaló helyzetben volt. Milyen növekedési számaink volta k 2010 környékén, 2010 előtt? Az egyik legjelentősebb gazdasági visszaesést érte el Magyarország. A munkaerőpiacot illetően az aktivitási ráta, vagyis azoknak a száma, akik dolgozni akartak, dolgozni voltak képesek, Európában: a legalacsonyabb kettő között volt Máltával, a legalacsonyabb kettő között volt. A munkanélküliségi rátánk 11 százalék fölött volt, és sorolhatnám még a reálgazdasági jellemzőket. A lényeges megállapítás az, hogy európai összehasonlításban 2010ben mind az államháztartás mutatói, mind a reálgazdaság mutatói szempontjából sereghajtók voltunk, és ebből a helyzetből kellett valahogyan kijönni. Tehát amikor összehasonlítást végzünk a 2010hez képesti helyzettel, és összehasonlítjuk magunkat más országokkal, akkor képviselő úr figyelmébe is ajánlom, hogy mondjuk, hasonlítsa össze Magyarország teljesményét Görögországéval, vagy hogy ne csak Görögországot említsem, hasonlítsuk össze, mondjuk, Spanyolországéval, azokkal a mediterrán országokkal, amelyeknek az államháztartási és reálgazdasági sz ámai visszanézve sokkal jobbak voltak. Ez az első dolog, amelyet említeni szerettem volna. De ha ezen túlmegyünk, és nemcsak az említett mediterrán országokkal hasonlítjuk össze Magyarországot, hanem a térségbeli országokkal is, annak ellenére, hogy a magy ar államháztartásnak, a magyar adófizetőknek jóval kevesebb adóterhet kellett fizetnie az adósságszolgálata után, annak ellenére, hogy náluk jóval szélesebb volt a foglalkoztatói bázis - emlékezzünk, Csehország hasonló méretű ország, egymillió fővel többen dolgoztak , ehhez képest az államháztartás konszolidációja után az elmúlt években olyan növekedési számokat tudtunk elérni, amelyek megelőzték és meghaladták például Csehországvagy számos térségbeli ország számait. Az Eurostat számai beszédesek. Emlékezh etünk, hogy 2017ben a magyar gazdaság 4,1 százalékkal bővült, 2018ban 4,9 százalékkal, az idei évben a kormányzat 4 százalék körüli bővüléssel kalkulál azzal együtt is, hogy az első negyedévben 5 százalék felett volt a növekedés. Ha már Csehországot emlí tettem, ahol, tudjuk, most is Európában az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, az egyik legmagasabb a foglalkoztatottság, akkor hadd említsem a cseh növekedési adatokat: 2017ben 4,4 százalék, 2018ban 2,9 százalék, 2019ben az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2,6 százalékkal bővülhetnek. Ezzel együtt is Csehország, hasonlóan Magyarországhoz az Európai Unió átlagához képest érdemben magasabb szinten tud növekedni.
