Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz):
525 százalékka l csökkentették a választások előtt az áfát, ezt törvénybe iktatták, majd a választások után újra visszaemelték 5 százalékkal. Ez egyébként nagyon érdekes módon azt jelenti, hogy mivel az 5 százalékos csökkentés után nem csökkentették az árakat, utána az 5 százalékos emelés után, vagy miután visszaemelték az áfakulcsot 5 százalékponttal 20 százalékra, utána meg 5 százalékkal megemelték az árakat, tehát a fogyasztók majdnem 10 százalékos veszteséget könyvelhettek el ezen. Azt hiszem, még volt is külön szocia lista árkommandó, hogyha jól emlékszem, amit itt a padsorainkban ülő Mesterházy Attila vezetett, és nézte, hogy hol, milyen árak vannak, de hát nem jött be, sajnos. 2006 végül is a megszorítások éve lett, mert a hiányt, ahogy a dilettáns gazdaságpolitikát, úgy próbálták meg orvosolni, hogy rengeteg adót emeltek, megszorításokat vezettek be, és ehhez képest is 2006ban 9,4 százalék lett az államháztartási hiány. Tehát egy ilyen rossz adatot sikerült úgy produkálniuk, hogy egyébként közben folyamatosan adót e meltek és megszorítottak. Láthatóan a megszorításoknak és az adóemeléseknek egyébként nem lett hatása, nem tudták megoldani a magyar gazdaság problémáit. 2008ban, amikor bejött a gazdasági világválság, gyakorlatilag a gazdasági növekedés szinte már teljes en eltűnt, az adókat megemelték, megszorításokat alkalmaztak, és Gyurcsány Ferencnek még 2008ban is olyan kijelentései voltak, miután már látszott, hogy Amerikában probléma van, hogy igazából ez majd Európa határainál meg fog állni, úgyhogy nem lesz itt s emmilyen probléma. Tehát a hozzáértés akkor is látszott. Nemcsak az volt a probléma, hogy megfojtották a hazai vállalkozásokat és elvették ezáltal nyilván a vállalkozások teljesítőképességét, csökkentették, és az adóemelésekkel nyilván a fogyasztást csökke ntették, hanem az is, hogy folyamatosan hazudtak ezekről az intézkedésekről. Gyurcsány Ferenc több tucat intézkedést jelentett be 20062010 között, több programot, egyiket sem tudták végrehajtani. Így mind a vállalkozások, mind pedig nyilván az emberek biz almát teljesen elveszítette a balliberális kormány. Ennek viszont nyilván gazdaságilag volt megint csak negatív hatása. Ráadásul Gyurcsányék a külföldi multikat részesítették előnyben a magyar vállalatokkal szemben, mindig nekik akartak kedvezni. Ezt mindi g el szoktuk mondani, és egyébként érdekes is, hogy erre mindig hőbörögnek a baloldalon, ezért idéznék egy nemrég megjelent cikket, amit egy ellenzéki portálon írtak, nem jobboldali újságírók: „Már a 2000es évek közepén, még javában a Gyurcsánykormány vá lsága előtt a baloldal elvesztette a korábbi domináns szerepét a nemzeti nagytőkén belül, és ez nem kis részben annak tudható be, hogy a baloldali gazdaságpolitikát a technokrata politikusok és a transznacionális tőke hatalmi szövetsége alakította, amiből a nemzeti nagytőke egyre nagyobb részének lett elege.” Ezt írták egyébként talán egy hónappal ezelőtt az egyik ellenzéki portálon. Tehát hogy a baloldal és a Gyurcsánykormány mennyire kiszolgálta a multinacionális tőkét és a multinacionális vállalatokat, az pontosan látszik, és pontosan látszik az, hogy egyébként hogyan pártoltak el a nemzeti vállalkozások vagy a magyar cégek, hogyan vesztették el a hitelüket a magyar cégek szemében. A sikertelen sarcpolitikának az lett a vége, hogy gyakorlatilag már a vál ság előtt összeomlott a magyar költségvetés, és nem tudták hogyan megoldani a problémát, egyszerűen IMFhitelt kellett felvenni. Azt hiszem, egészen pontosan 20 milliárd eurónyi hitelkeretet vettek fel az IMFtől és az EUtól, és ebből 14,3 milliárd eurós részt hívtak le, úgy, hogy egyébként ezt 20112016 között az Orbánkormánynak kellett aztán az utolsó fillérig visszafizetnie. Ahogy mondtam, 20022010 között átlagosan 6,5 százalék volt az államháztartási hiány, ennek is az egyik következménye, hogy az ál lamadósság, amit már szintén többen elmondtak, hogy 53 százalékról 83 százalékra nőtt, a GDParányos államadósság, és be szokták itt dobni néha ellenzéki képviselők, hogy nominálisan hogy alakult a mostani elmúlt nyolc évben az államadósság. Érdemes megnéz ni azt is, hogy hogyan alakult 20022010 között: 41 milliárd euróról nominálisan 78 milliárd euróra ugrott a magyar államadósság, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag megduplázták - ha
