Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
521 Ilyen szempontból, megmondom őszintén, közgazdaságilag nehezen tudom értelmezni a bérunió kifejezést. Képviselő úr, gondoljuk át, hogy mit jelent a bérunió! Ha önök azt értik az alatt, hogy az Európai Unió tagállamaiban mindenütt ugyanolyan bérek legyenek… (Z. Kárpát Dániel: Nem!) Nem ezt értik alatta, akkor már közelebb vagyunk a dologhoz, akkor már képviselő úr is elismeri, hogy lehetetlenség, közgazdaságilag abszurditás az, hogy azonos bérek legyenek. Ha ezt a Jobbikfrakció is elismeri, akkor innen már, azt gondolom, egyértelmű a lépés, hogy amit tudunk tenni, az az úgynevezett bérkonvergencia, ami akkor valósulh at meg: ha egy országban van gazdasági növekedés; ha egy országban az előállított termékek iránt van kereslet, és ezáltal a cégek profitabilitása lehetővé teszi azt, hogy a munkavállalóknak emeljék a bérét; ha ez az emelkedő profitabilitás, emelkedő foglal koztatás azzal jár együtt, hogy a központi költségvetés bevétele is növekszik, amiből a közszférában foglalkoztatottak számára bért lehet emelni. Hát, kérem szépen, ezt a folyamatot látjuk! Ha a bérkonvergenciát, a bérek felzárkózását fontosnak tartja a Jo bbik, én azt gondolom, ezt a gazdaságpolitikát, amely alapján a 2020as költségvetésitörvényjavaslat beterjesztésre került, lehet támogatni (Dr. Vinnai Győző: Támogassa a költségvetést a Jobbik!) , és magát a költségvetési javaslatot is lehet támogatni. Mi t tud tenni még a kormányzat a tekintetben, hogy úgy segítse elő a bérek növekedését, hogy az ne járjon együtt a versenyképesség romlásával? Azt tudja tenni, hogy a munkáltatói terheket csökkenti. A hatéves bérmegállapodás erről szólt, ez egy történelmi je lentőségű megállapodás, amelyet 1990 óta sikerült elérni a munkaadókkal és a munkavállalókkal közösen. Ez a megállapodás arról szólt, hogy az állam csökkenti a munkáltatói terheket, párhuzamosan a munkáltatók emelik a béreket. Sokan mondták azt, hogy azt a jelentős munkáltatóijárulékcsökkentést, amit végrehajtottunk, nem fogja elbírni a költségvetés, ezek voltak a premisszák. Ma már tudjuk, hogy a 2016os megállapodás mellett a költségvetés meg tudta őrizni a stabilitását 2017ben és 2018ban, és meg tudtu k emelni a növekedési színvonalat, mert a bérek növekedése a fogyasztás növekedésével együtt járt, ami fűtötte a gazdaság növekedését, és egyúttal az adóbevételek növekedését is eredményezte a fogyasztási jellegű tételeknél, a nagyobb, közvetlen személyi j ellegű adóbevételeknél, és ez ellensúlyozni tudta a munkáltatói adó csökkentését. Ezen az úton megy tovább a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat, hiszen a szociális hozzájárulási adó 2019 júliusától megvalósuló 2 százalékpontos csökkentése idén 144 mill iárd forintot, jövőre összesen mintegy 310 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. Ebből tudnak, ebből az adócsökkentésből tudnak a cégek úgy bért emelni, hogy a költségszintjük nem változik. (Szilágyi György közbeszól.) Önök sokszor, hallom most is, a multikat és a kkvkat… (Szilágyi György: Így van, nem veszik figyelembe!) Képviselő úr! Akkor nézzük meg tényszerűen, hogy a magyar kkvkat érintően milyen változások voltak! Nem azzal kezdte 2010ben a kormányzást az újonnan megválasztott kormány, hogy a bankszektort és azokat a szektorokat, ahol nagyon jelentős a multinacionális cégek súlya, egyedi adókkal terhelte meg a költségvetés stabilitása mellett, és mellette a társasági adó kulcsát a kis- és középvállalkozásoknál csökkentettük? Nem ez volt az első lépés? Ezt követően kérdezem, hogy mi a véleményük az úgynevezett kata és kiva, kisvállalatokat és kkvkat illető adókról. A kivának a kulcsa egyébként jövőre csökken, a kata pedig egy olyan adónem, ahol 50 ezer forint havi befizetéssel letudhatók az adót erhek, tehát én azt gondolom, hogy egy igazán vállalkozásbarát adónemről van szó. Nem véletlen, hogy mind a két adónemnél jelentősen növekedett az ezt választó vállalkozások aránya. Azt gondolom tehát, hogy a növekedés ösztönzésén túl az átfogó gazdaságpol itikai lépések, konkrétan ezen belül az adóintézkedések is olyanok, amelyek a magyar kkvk életét könnyítik, és amelyek ezeken a kkvkon túl úgy összességében, például a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentése révén teret nyújtanak béremelésre 20 20ban úgy, hogy mellette a cégek profitabilitását nem veszítjük el.
