Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - OVÁDI PÉTER (Fidesz): - ELNÖK: - BÁNYAI GÁBOR (Fidesz):
514 érdekében 2 020ban 10 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkeemelésére is. A foglalkoztatást érintő közterhek csökkentését segíti elő a 2016 végén megkötött béremelési és adócsökkentési megállapodás. A szociális hozzájárulási ad ó 2019. június 1jétől további 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken közös döntésünk eredményeképpen. A reálkereset alakulásának függvényében 2020 folyamán további 2 százalékponttal mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa. A dópolitikai különbségeket is szeretnék idehozni, hogy mi történt megelőzőleg, 2010 előtt, és mi van azóta Magyarországon. A baloldaliliberális kormányzás idején alig akadt olyan járulék, adó vagy éppen illeték, amelynek a mértéke ne változott, illetve ne nőtt volna. Ráadásul a változások iránya nem volt mindig egyértelmű, összevissza ugráltak az áfával és mindenfajta más adónemekkel, és a gazdaság szereplői nehezen tudtak alkalmazkodni mindezekhez. Elhibázott adópolitikájuk keretében számos speciális elvon ást vezettek be. Növelték a munkavállalók egészségbiztosítási járulékát, megszüntették a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztárak adókedvezményét, a befektetési adóhitelt eltörölték, duplájára emelték a cégautók adóját, emelték az örökösödési illetéket, i nnovációs járulékot, energiaadót és környezetterhelési díjat vezettek be. Bevezették a 4 százalékos szolidaritási adót, megemelték az evát, a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot. Közterheket róttak ki a nyugdíjas munkav állalókra is. Ezzel szemben ma már ezek nagy része mérséklődött vagy éppen eltöröltük. Nagyon nagy kérdés, tisztelt Ház, hogy a munkaerőpiaci helyzet javulásához milyen tartalékokkal rendelkezik Magyarország, vane esély arra, hogy a foglalkoztatási rátána k, amely ma már több mint 10 százalékkal magasabb, mint volt 2010ben, és lassan elérjük a visegrádi négyek szintjét, bár még a németországitól jelentősen elmaradunk, vannake tartalékai. Nagyon fontos a növekedés mindannyiunk számára, bár itt elhangzott t öbb LMPs hozzászólásban a gazdaság őskorba visszalökésének a lehetősége és esélyei. Ez azt is jelentheti, hogy ha Magyarországon további gazdasági növekedést akarunk eredményezni a tevékenységünkkel, a munkánknak, a törvényeknek köszönhetően, a kulcs mégi scsak a foglalkoztatás bővítésében van, és hogy ennek vane valós alapja, vannake Magyarországon vagy Magyarországon kívül magyar emberek, akik tudnák erősíteni a gazdasági növekedésünket. Jelenleg úgy néz ki, hogy Magyarországon van a mai statisztika sze rint passzív munkanélküli majd’ 45 ezer fő nő és férfi, míg van állástalan ember 133 ezer fő, van fiatal állástalan honfitársunk 34 ezer. Az ő sorsuk létkérdés, hogy mihamarabb megoldásra kerüljön. Van 50 ezer közfoglalkoztatott, végzettséggel rendelkező e mber, összesen tehát a munkaerőtartalék ezen a területen 262 ezer főt jelent. Középtávon úgy néz ki Magyarország munkaerőtartalékhelyzete, jövőképe, hogy a munkanélkülieknek van 167 ezer fős létszáma, a közfoglalkoztatottaknak 125 ezer főnyi létszáma, ez en belül a külföldi telephelyen dolgozó honfitársaink 110 ezer főt jelentenek. Ezenkívül a külföldön élő, regisztráltan, adószámmal kint hivatalosan dolgozó honfitársunk 400 ezer fős létszáma azt eredményezheti, hogy még Magyarországon van 780800 ezer fő, akit be lehetne vonni a magyar munkaerőpiacra, és meg tudnánk alapozni a magyar gazdasági növekedés további fenntarthatóságát és ilyen hasonló mértékét, mint ami az elmúlt években és ebben a félévben már láthatóan újra és újra magasan veri az eddigi átlag okat. Nagyon nagy kérdés, amiről Vinnai képviselő úr előttem sokat mondott, beszélt, de nemcsak beszélt, hanem ért is hozzá, a szakképzés jelenéről és jövőjéről, hisz maga is sokat dolgozott ezen a munkaterületen. Számtalanszor láttuk a megelőző é vtizedekben is, főleg 2002 után, amikor a Magyar Bálint nevű miniszter szétverte a magyar szakképzési rendszert, amikor szégyenné vált, hogy Magyarországon a szülők nem érettségivel rendelkező diákot, gyermeket, hanem iparosembert neveljenek ki. Ennek a po litikának az eredménye az volt, hogy kiürültek azok az iskolák, amelyekben a szakképzést folytatták. Ennek eredményeként Magyarországon ma ténylegesen szakemberhiány van,
