Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz):
510 klímaszerelő magyar kisközepes vállalkozóval, aki arról panaszkodott nekem, hogy nem t ud munkaerőt találni. Nagyon sok munka van, nagyon sokan keresik őt, ő a minőségre megy, olyan embereket akar fölvenni, akik ha beszerelik a klímát, azért garanciát vállalnak, és nem tud minden munkát elvállani, mert nincs embere. A másik: bementem egy ker eskedelmi boltba, egy ruházati boltba, ahol arról panaszkodott egy régi ismerősöm, aki a vezetője ennek a boltnak, hogy nem tud garantált bérminimumért kereskedelmi eladót fölvenni középfokú végzettséggel vagy bizonyos szakképzettséggel. Ő mondta, az ő sza vát idézem: 130140 ezer nettót tudna adni. Ez Nyíregyházán történik, Szabolcs megyében, ahol tudjuk jól, hogy óvatosan kell bánni a béremelésekkel, hogy a kis- és közepes vállalkozók hogyan tudják ennek a járulékait megfizetni. Tehát én azt mondom, hogy i gen komoly munkaerőhiány van Magyarországon, ezek a jelzések eljutnak hozzánk, és a „Szakképzés 4.0”, amely tartalmi és szervezeti változásokat hozhat - mondom, ismereteim szerint az őszi ülésszakon fogja tárgyalni a parlament , ezért a költségvetése enne k a területnek stabil kell hogy legyen. Majd néhány számot is szeretnék elmondani, mert összeadtam azokat a fejezeteket, amelyek ennek a területnek a támogatási fejezeteit jelentik. Mint említettem, elsődleges nemzetgazdasági cél a foglalkoztatottság továb bi növelése. Sőt, mondom, SzabolcsSzatmárBereg megyében, amikor én képviselő lettem, 2010ben voltak olyan térségeim, településeim, ahol 81012 százalékos volt a munkanélküliség, most Nyíregyházán és környékén 3,5 százalék, és 56 százalék Tiszavasvári térségében vagy Ibrány és Rakamaz térségében, tehát jelentősen javult, úgy, hogy a közfoglalkoztatottak száma SzabolcsSzatmárBereg megyében a felére csökkent, tehát sokan át tudtak menni az elsődleges munkaerőpiacra, a versenyszférába. Most körülbelül hú szezren dolgoznak megyei szinten a közfoglalkoztatásban, és ha jól tudom az országos számokat, százezren vannak országosan, Borsod, Szabolcs és Hajdú megyében van 50 ezer, tehát közel fele vagy majdnem fele, vagy pontosan fele - a pontos számokat nem tudom , akik a közfoglalkoztatásban - vagy az önkormányzatiban, vagy a Start kistérségi munkaprogramban - dolgoznak. Tehát ez nagyon fontos, hogy növeljük. A foglalkoztatottsághoz hozzájárul, ha az állami szakképzési intézményrendszer rugalmasabb, hatékonyabb, működési lehetőségeit kihasználja. Tulajdonképpen ezért jelentőséggel bír az állami intézmények képzési, átképzési kínálatának szélesítése, képzési feladatainak fenntartása, bővítése. Mindamellett tovább kell erősíteni a szakképző intézmények és a gazdasá gi szereplők együttműködését a munkaerőpiac változásaihoz való rugalmasabb alkalmazkodás és a szakképzési intézményrendszer hatékony működtetése révén. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék még szólni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról, amel y körülbelül 2,5 milliárd forintból gazdálkodik, és törvény szerint látja el az állami felnőttképzési és szakképzési feladatokat. Természetesen a szakképzési centrumoknak van felnőttoktatási feladatuk is, egy új finanszírozási rendszerben jelentkezik ez a 201516os tanévtől, és 2018 januárjától életbe lépett egy normatív finanszírozás, ami azt jelenti - a felnőttképzésben lehet érettségit szerezni, szakmát szerezni , hogy körülbelül 5055 ezer fő tanul a szakképzésben szakképesítés megszerzése céljából va gy az érettségi megszerzése céljából. (17.30) Ez most, idén 12 milliárd forint, a 2020as költségvetésben egy kicsit kevesebb ez az összeg, ezt is el kell mondani, de felülről nyitott ez a kassza, és hogyha a létszám nem fog csökkenni, akkor ezt pótolni kell a központi keretből. Tisztelettel szeretném elmondani, hogy hogyan néz ki a költségvetési összegsor, amely a szakképzést és a felnőttoktatást érinti. Tehát mint említettem, 152 milliárdból gazdálkodnak a szakképzési centrumok, közel 2,5 milliárdból a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, 12 milliárdot kapnak a szakképzési centrumok felnőttoktatásra, ez az előirányzat most a felére csökken,
