Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. BECSÓ KÁROLY (Fidesz):
505 Köszönöm a szót, elnök úr. Haran gozó Tamás képviselő úr nincs itt, de Mesterházy Attila idézte szellemét. Az ő hozzászólásában elhangzott, hogy a rendvédelmi képzést folytató iskolákban 2010 óta 80 százalékkal csökkent az ott tanulók száma. Én most rögtön felhívtam ennek örömére, ahogy e lhangzott ez a durva szám, a kiskunhalasi szakképzési központ vezetőjét, és azt a választ kaptam tőle, hogy ilyen sokan még nem jelentkeztek a szakképzési központokban lévő rendvédelmi iskolákba, és ez volt az előző esztendőben is. Tehát ez a szám, ez a ké pzelt 80 százalékos csökkenés szerintem rossz információkon alapszik, és kérem önöket, hogy a jegyzőkönyv kedvéért is rögzítsük, hogy sokkal többen jelentkeznek, mint bármikor ezekbe az iskolákba. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) EL NÖK: Köszönöm szépen, Bányai Gábor képviselő úr. Megadom a szót Becsó Károly képviselő úrnak, Fidesz. DR. BECSÓ KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságszolgáltatás egy független, önálló hatalmi ág, ezt az alapelvet már Arisztotelész és Cicero is hangsúlyozta műveiben. A bírák függetlenségének egyik záloga, hogy anyagilag és egzisztenciálisan ne legyenek kiszolgáltatottak. A korábbiakhoz hasonlóan ennek a követelménynek tesz eleget az elő ttünk fekvő költségvetés is, amely külön fejezet alatt biztosítja a rendes bíróságok kiadásainak fedezetéhez szükséges összegeket. Indokolt a bíróságok mellett kiemelni az igazságszolgáltatás másik meghatározó közreműködőjét, az ügyészségeket is, amely nem tekinthető önálló hatalmi ágnak, de ahogy az Alaptörvény is rendelkezik, önálló és független alkotmányos intézmény. A függetlenség egyik biztosítéka az ügyészség esetében is az önálló fejezetekben történő költségvetési rendelkezés. Tisztelt Képviselőtársa im! A költségvetés két helyen érinti érdemben a bíróságokat és ügyészségeket. Egyrészt mint önálló alkotmányos szervek, külön költségvetési fejezet határozza meg az igazságszolgáltatási hatalmi ág éves költségvetését, másrészt a mindenkori költségvetési tö rvény határozza meg a bírói és ügyészi illetmények kiszámításához szükséges bírói és ügyészi illetményalapot. Az önálló költségvetési fejezetek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. §ának (3) bekezdés a) pontja, valamint az ügyészségekről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 6. §ának (2) bekezdése alapján az OBH elnöke, illetve a legfőbb ügyész állítja össze az önálló költségvetési fejezetre vonatkozó javaslatát, amelyet a kormány változt atás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé. A fentiek alapján a javaslat rendes bíróságok fejezete az OBH elnöke által összeállított költségvetési javaslatot tartalmazza, amely figyelemmel van a bírói illetmények OBH elnöke által kezdeményezett reformjára is . Ennek megfelelően a javaslat a munkáltatói járulékokkal együtt számolt személyi juttatások tekintetében 23,3 milliárd forint többletforrással számol az idei költségvetéshez képest. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kormány részéről nem született döntés a b írói illetményrendszer esetleges reformja tárgyában, így a javaslat a bírói és ügyészi illetményalapot a 2019. évivel azonos mértékben 453 330 forintban határozza meg. Az illetményalap megváltoztatása mindig az ország gazdasági lehetőségeire figyelemmel me ghozott politikai döntés eredménye, mely döntést a kormány előterjesztésére az Országgyűlés hoz meg. Ennek megfelelően az elmúlt húsz évben nem volt jellemző az évenkénti automatikus emelés, az illetményalap jelentősebb módosítása 2004ben 2005ben, 2008b an és 2012ben került megállapításra, egyébként 2012ben 391 600 forint értékben.
