Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BECSÓ ZSOLT (Fidesz):
498 közszférában dolgozó, minden magyar lakos számára nyitottak azok a lehetőségek, amelyek az otthonteremtéshez vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódnak. (16.30) Tehát ha Szabolcsból egy járőr Budapestre költözik, lakhatási problémája van, és úgy dönt, hog y új lakást szeretne vásárolni, új házat szeretne építtetni, akkor a családi otthonteremtési kedvezmény részére is elérhető, illetőleg ha a gyermekvállalás mellett dönt, akkor például a babaváró támogatás is segíthet a lakhatási problémák megoldásán. Az ut olsó pont, amit meg kell említenem, hogy az a javaslat, amit a képviselő úr hivatkozott a média támogatásának a csökkentése tekintetében, egy szimpla módosító javaslat formájában már csak jogi szempontból sem támogatható, hiszen egy külön kétharmados törvé ny szabja meg azt, hogy a közszolgálati média támogatására a kormánynak milyen összeget kell tervezni a költségvetésitörvényjavaslatban, vagyis biztos, hogy az egyes, képviselő úr által megfogalmazott javaslatok pénzügyi fedezetét jogszabályszerűen máshol kell keresni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most megadom a szót Becsó Zsolt képviselő úrnak. BECSÓ ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Parlament! Az ország gazdasági teljesítménye lehetővé tette, hogy a 2020as költségvetésben minden kiemelt terület, minden fontos prioritás több forrással gazdálkodhat, mint az idén. Az egyik legfontosabb megoldandó feladatunk a célunk elérése érdekében, hogy Magyarország családbarát hely legyen. A beterjesztett költségvetés középpontjában egyértelműen a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll, de a gazdasági eredmények fenntartása, védelme, a következetes gazdaságpolitika érvényesítése vagy az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági bővülés is kiemelkedő figyelmet kap. Az elmúlt évek sok esetben szokatlan, de mindenféleképpen eredményes gazdaságpolitikájának köszönhetően a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt, a belső növekedés motor jai stabilak, a foglalkoztatás bővül, a munkanélküliség csökken, a bérek emelkednek, a háztartások jövedelmi helyzete javul. Ami különösen fontos, hogy a pozitív folyamatok nemcsak Budapestre vagy a nagyon erős vidéki fejlesztési pólusokra igazak, hanem a hátrányosabb helyzetű térségekben is tetten érhető a fejlődés. Persze, fejlődés és fejlődés között van különbség, mert van, ahol átlag feletti, van, ahol átlagos, van, ahol átlag alatti az előrelépés, de vitathatatlan és egyben örömteli, hogy szinte nincs olyan szeglete az országnak, ahol valamilyen fejlesztés, beruházás, az életkörülményeket pozitívan befolyásoló lépés ne realizálódott volna. Így vagyunk ezzel Nógrád megyében, KeletNógrádban, és így szeretnénk még inkább lenni Salgótarjánban is. Tisztelt Ház! Legalább négy olyan, a beterjesztett költségvetésben is fontos tételként megjelenő dolgot lehet felsorolni gazdaságfejlesztési oldalról, ami a következetes költségvetési politika mellett szolgálja a magyar gazdaság növekedési képességének fenntartását , és hozzájárul térségünk fejlődéséhez, a jobb életkörülmények kialakításához. A megyei jogú városok életében, így Salgótarján életében is meghatározó jelentőséggel bír a 2015ben elindított „Modern városok” program. A miniszterelnök és a polgármesterek ál tal megkötött megállapodások célja volt, hogy ezek a büszke városok a XXI. század nyertesei, a magyar vidék fejlődésének zászlóshajói legyenek. Ezzel a programmal annak lehetőségét kívánták megteremteni, hogy olyan magyar városokat építsünk, ahol az ott la kók szeretnek élni, a maguk igényei szerint rendezhetik be az életüket, és a városuk ebben támogatja, segíti őket. A 23 vidéki fejlesztési központtal megkötött program összesen 3800 milliárd forintnyi fejlesztési forrást igényel. Közel 260 projektet foglal ez magában, és a keretösszegből eddig mintegy 1400 milliárd forintot használtak fel a megyei jogú városok. A költségvetésből egyértelműen kiolvasható,
