Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz):
480 Képviselő úr azt mondta, hogy a közszférában dolgozóknál a bérek nem emelkedtek vagy nem megfelelő mérté kben emelkedtek, bérfeszültség van. Csak tényszerűen hadd mondjam el, hogy az államháztartás bérjellegű kiadásai 20102020 között mintegy 1500 milliárd forintnyi különbséget tartalmaznak. Az elmúlt években különböző területeken különböző béremelések valósu ltak meg, ahogy arra utalt képviselő úr is. A pedagógusoknál 2013tól indult el egy többlépcsős béremelés, és a közszféra legtöbb területén jelentős béremelés valósult meg, ez adja ki az említett mintegy 1500 milliárd forintos többletbérkiadást. Pontosítan i szeretném a képviselő úr által elmondottakat a tekintetben, hogy a kormányhivatali dolgozóknál is volt béremelés, nem az idei évben, hanem még korábban. 2016ban a járási hivatali dolgozóknál átlagosan 48 százalékos béremelés valósult meg, 2017ben a meg yei kormányhivatali dolgozóknál átlagosan 31 százalékos béremelés valósult meg. Az kétségtelenül igaz, hogy ezek a béremelések, hál’ istennek, sok esetben azt jelentették, hogy fölhozta arra a szintre a közszférában dolgozók bérét az állam, amely szint a v ersenyszférában is megvalósult, vagy számos esetben azt látjuk, hogy az elmúlt években a versenyszférában még nagyobb béremelés valósult meg. Ez önmagában szerintem egy pozitívum, tehát nevezetesen nemcsak a közszféra egyes terü letein, hanem a nemzetgazdaság egészében egy jelentős béremelés valósult meg. Ez a reálbéreknek a nemzetgazdasági szintű jelentős növekedését eredményezte az elmúlt időszakban. És ha szükségesnek és fontosnak tartjuk azt, hogy a közszférában a béremelések 2020ban is folytatódjanak, akkor azt gondolom, hogy e tekintetben is van olyan része a költségvetésitörvényjavaslatnak, amit lehet támogatni, a közszférában dolgozók béremelésére ugyanis egy 152 milliárd forintos keret van elkülönítve, amelyről a későbbi ekben döntés születhet, és amely forrás fedezetét jelentheti a közszférában dolgozók különböző mértékű béremelésének. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most megadom a szót Simon Róbert Balázs képviselő úrna k. SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a Kulturális bizottság egyik alelnöke, illetve Győr város országgyűlési képviselője, egy olyan területhez szeretnék hozzászólni egy kicsit részletes ebben, ami a kultúra részét képezi, ez pedig nem más, mint a sport. A sport mint stratégiai ágazat célkitűzése ugyanis az, hogy Magyarország sportnemzet és egyúttal sportoló nemzet is legyen, a társadalom valamennyi korcsoportjának alternatívát kínálva a s portolási lehetőségek terén, biztosítva a szabadidősport és a versenysport közti szakmai átmenetet. A kormány kiemelt figyelmet fordít a lakosság egészségi állapotának további javítására, a rendszeresen sportolók számának növelésére, amelyek hosszú távon j elentős mértékben hozzájárulhatnak az egészségügyi kiadások csökkentéséhez is. Fontos cél tehát a sport stratégiai szerepének érvényesítése a nemzet egészségi állapotának és kulturális összetartozásának erősítése érdekében, valamint a tradicionálisan jó ma gyar szereplések szinten tartása, illetve az eredményesség fokozása. E célkitűzéseknek megfelelően a sportágazat 2020as költségvetésének tervezésekor, úgy tűnik, nagyon helyesen, hogy a bázisszemlélet érvényesült. Ha összehasonlítjuk a szocialistaszabad demokrata kormányzás utolsó, 2010es költségvetésével a jövő évit, akkor azt láthatjuk, hogy a FideszKDNP kormányzása alatt megtízszereztük a sportra fordított kiadásokat. 20022010 között az ágazat kivéreztetése zajlott, a sport éves költségvetése alig h aladta meg a 20 milliárd forintot, a Forma1 4,5 milliárdos jogdíjaival együtt. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha részletesebben megnézzük a jövő évi költségvetés tervezetének sportra irányuló előirányzatait, akkor azt láthatjuk, hogy folytatódik az utánpótlásnevelési programok támogatása, illetve az akadémiai rendszer fejlesztése. 2020ban az országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatására biztosított 9 milliárd forinton fe lül további 10 milliárd forinttal emelkedik
