Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - SZÉKELY SÁNDOR (független): - ELNÖK: - FONT SÁNDOR (Fidesz):
462 mezőgazdaságban, mert az olyan, hogy van egy madárinfluenza, ami megtizedeli időnként az országu nk egyik részének a baromfitartó állományát; amíg nem volt a jégesőelhárító rendszerünk, egy súlyos, az egész országot nagy területen érintő jégprobléma; vagy netán egy olyan száraz időszak, ami kétszer is volt sajnálatos módon az elmúlt nyolc évben. És e z a két év volt az, a 2010es évek elejéről beszélek, amikor nem tudtunk, a mezőgazdaság nem tudott egy komoly testet hozzátenni a GDP egyébként elég tartós növekedéséhez. Akkor egyébként a GDPnk negatív is volt abban az évben. Tehát azt most már kijelent hetjük, hogy a mezőgazdaság nagyon markánsan a GDPnövekedés egyik támasztéka lett. Ezt 2010 előtt senki nem merte volna elképzelni. Nem is tett rá kísérletet, hogy tegyen érte valamit. Perifériás ágazgatnak gondolta, hogy akkor jó, ezek ott csendben marad nak, vidéken vannak, nincs velük baj, éldegéljenek egy kicsit, és akkor rendben van, ennyi a mezőgazdaság. Mi azért ennél többet láttunk, és hála istennek, az eredmények minket igazoltak. Ebben a költségvetésben, úgy, ahogy Varga Mihály pénzügyminiszter úr tegnap mondta, a legnagyobb feladatunk, hogy az elért eredményeket megvédjük, és ahol lehet, ott még a növekedést tovább forszírozzuk. A költségvetés, hála istennek, biztosítja az elért eredmények megvédését, azokét az eredményekét, amelyeket most megemlí tettem, és ebből a költségvetésből kiolvasható a további növekedés lehetősége is. Hadd említsek meg egy területet, a vidékfejlesztést, például a „Magyar falu” program keretében, amely most már ténylegesen számszerűsíti az 5000 fő alatti, tehát nyilvánvalóa n a vidéket legjobban érintő településeknek a fejlődési, fejlesztési lehetőségeit. És itt hadd említsem meg - a most már elment Székely képviselőtársunkra újra utalva , hogy 17 milliárd forint évente az öntözést szolgálja kizárólag, és ettől azt várjuk, h ogy néhány év múlva mintegy 100 ezer hektárral bővülhet az öntözhető területek mennyisége. Hozzáteszem, a felszíni vizek öntözésére gondolunk, ezt nagyon határozottan, markánsan szeretnénk kijelenteni, hiszen vízfogadó ország vagyunk, vízbőséggel megáldott ország vagyunk, már csak gazdálkodni kellene vele tudni. Ez még nem sikerül minden pillanatban. Ez azt jelenti, hogy akkor van vizünk, amikor nem kellene, és akkor nincs vizünk, amikor kellene, de amikor van vizünk, akkor kiengedjük az országból, amikor n incs vizünk, akkor viszont nem tudjuk biztosítani a vizet az igénylő ágazatoknak, netán a mezőgazdaságnak. És engedjék meg, hogy egy szakmapolitikai kérdést itt előhúzzak, amely a magyar mezőgazdaságnak egy nagyon izgalmas kihívását oldhatja meg, a GMOmen tességre szeretnék utalni. 20042006 környékén iszonyú nagy vita folyt itt a parlamentben arról, hogy kimondhatjuke azt, hogy Magyarországon csak GMOmentes növénytermesztést akarunk. Ez akkor még nem volt általános az EUban, még akkor Franciaország és N émetország is megengedte a növények GMOs szaporítóanyaggal való termesztését. Mi akkor, Ausztriával vállvetve, azt mondtuk, hogy ezt nem lehet. Komoly eljárások indultak ellenünk, az áru szabad áramlásának megsértésével és mindennel vádolták Magyarországo t. Kihevertük, kibírtuk. Az EU bizottságai végül megadták az engedményeket. Szóval, Magyarországon több évtized óta most már GMOmentes növénytermesztés folyik. Ez nekünk egy nagyon erős oldalunk. Különösen az exportteljesítményünkben fontos, hiszen igazol ni tudjuk, hogy csak GMOmentes búza, kukorica, és minden más fajtában, amiben egyáltalán szóba kerülhet a GMOkérdés, abban mentesek vagyunk. De nem így van ez az állattenyésztésnél, mert az állattenyésztésnél az abrakozás, az állatok etetése a fehérjeszü kségletük kielégítésére döntő mértékben GMOs szójával történik, azért, mert az állatok takarmányozásához nagyon nagy mennyiségű fehérje kell, és a szójabab az egyedüli, amely nagyon koncentráltan tartalmaz nagy mennyiségű fehérjét, és ezt a nagy mennyiség ű szóját Európában nem tudják megtermelni, nemcsak mi, magyarok, de egész Európának ez egy jellegzetessége. Ezért DélAmerikából, Brazíliából, Argentínából importálnak félelmetes mennyiségű szóját. Viszont tudni kell, hogy ott meg csak GMOszójákat termesz tenek. Nagyon
