Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
448 Szerepel a tervezetben két olyan tétel, amelynek a tartalmát jótékony homály fedi. Van egy 40 milliárdos tétel a finanszírozási rendszer átalakítására. Ha a finanszírozás átalakítását célzó ráfordításfelmérést vizsgálom, akkor ennek a megoldásához ez az összeg erősen túlzottnak tűnik, ha viszont azt mérlegelem, hogy az alulfinanszírozott ellátás egyenesbe hoz ására is szükség lenne, akkor viszont az a gond, hogy ennek valós összege csak a ráfordításfelmérés után válhat ismertté, persze az is csak akkor, ha korrekt módon arra szeretnénk törekedni, hogy a folyamatos adósságok keletkezését eredményező alulfinanszí rozottságot megszüntessük. A másik összeg egy csinos összeg, ennek a felhasználása is homályos, és célelőirányzatként szerepel a tervezetben 122,6 milliárd forintos összeggel. Őszintén remélem egyébként, majd kibontásra kerül, hogy ez egészen pontosan mit tartalmaz. Remélem, nem a KRESZ gumiparagrafusa, hogy nem a látási és az útviszonyoknak megfelelően, tehát hogy a bérekkel meg egyéb dolgokkal kapcsolatost ide fogjuk majd szépen visszavezetni. A népegészségügyi kiadásokra a tavalyihoz képest kétszeresére növelt összeg szerepel, 3,7 milliárd forinttal. Ez az összeg nagyságát illetően a korábban beharangozott népegészségügyi programokra nyilvánvalóan elégtelen, de igazán akkor válik érdekessé ez a szám, amikor azt látjuk a tervezetben, hogy a postaköltségekr e is ugyanennyit terveztek be. Ez mindennél jobban bizonyítja, hogy önöket mennyire érdekli a megelőzés, mennyire hagyja hidegen a kormányt az évente 2436 ezer ember indokolatlan és megelőzhető halála. Az egészségügy által használt valamennyi anyagot, esz közt és gyógyszert 27 százalékos áfa terheli, amit a gyógyintézetek természetesen nem igényelhetnek vissza. Szeretném, ha tudnák, hogy az Államkincstár adatai szerint 2013 és 2017 között, az adó- és járulékarány figyelembevételével az összes költség 32,93 4,2 százaléka volt ez az összeg, azaz az intézményi finanszírozások csak 67,165,8 százaléka volt felhasználható bérekre, egészségügyi eszközökre, gyógyszerekre, illetve állagmegóvásra. Na, ezt is figyelembe kellene venni akkor, amikor a terület önök szeri nt nagyvonalúnak tervezett támogatásáról beszélünk. Az elmondottakból világosan megállapítható, hogy az egészségügy tervezett költségvetése, amely éves átlagban egy főre vetítve az EUs átlag felét sem éri el, nem állítja meg a gyógyintézetek további eladó sodását, változatlanul számolhatunk a végzett szakemberek külföldi munkavállalásával és az állami egészségügy elszegényedésével. Jogos a kérdés: minek kell még történnie ahhoz, hogy a lakosság egészségi állapotának megfelelő ellátás tükröződjön a költségve tésben? Összességében ki kell mondanom: az egészségügy 2020. évi költségvetése a toporgás, a lemondás, a bizonytalanság és a leszakadás költségvetése, a keserű ébredés költségvetése, változatlanul búcsú a növekedéstől, távolodás az európai életszínvonaltól , a hétköznapi élet biztonságától. És ezért milliók élnek majd rosszabbul, nőni fog a szegénység, és újabb tízezrek kivándorlása várható, tovább távolodunk az európai, sőt a környező országok béreitől, azok javuló életszínvonalától. Az Orbánkormány, mikén t tavaly, virágzásról hazudott, de súlyos megszorítások változatlanul életben maradtak. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Aradszki András képviselő úr, KDNPképv iselőcsoport. Képviselő úr, öné a szó. (12.30) DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Államtitkár Asszony! Ha a 2020. évi költségvetési tervezetre lehetne rövid hozzászólást tenn i, elsősorban abból az irányból lehet megközelíteni, hogy biztonságos, betartható és jövőbe mutató. Biztonságos azért, mert olyan bevételekből tud a magyar kormány, a magyar állam gazdálkodni, amit a magyar emberek, a magyar vállalkozások termelnek meg, és amelynek fontos mutatója, ezeknek a
