Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK - VARGA GÁBOR (Fidesz):
445 DélFejér az adottságai miatt főleg mezőgazdasági művelés alatt álló terü let. Az itt élő embereknek évszázadokon keresztül meghatározó élménye volt az emberi tevékenység és a környezeti változások egymásra hatása, egymásra utaltsága. (12.10) A térség általános környezeti állapota ugyan alapvetően jónak minősíthető, köszönhető en a környezettudatosság fokozott térhódításának, ugyanakkor szembe kell nézni néhány nehézséggel is. A Balaton közelsége, a 61es, 62es, 63as és a 64es tranzitutak okozta környezeti és emberi kockázatok kezelése, az extenzív gazdálkodás hiánya, a fiata lok elvándorlása, a precíziós mezőgazdaság nem kellő ismertsége vagy éppen az energiaellátás biztonsága a térségben olyan kérdések, amelyek végső soron a gazdaság, a környezet és a társadalom fejlődési pályájának összehangolására, a fenntartható fejlődésre utalnak vissza. Éppen ezért sem a Mezőföld számára, sem pedig az ország egésze szempontjából nem mindegy, hogy a költségvetés milyen mozgásteret nyit a fenntartható zöldgazdaság számára. Tisztelt Ház! A rendkívül csapadékos május után hirtelen beköszöntő forró nyári napokban az átmeneti évszakok szinte teljes eltűnése, a légáramlatok megváltozása is mind olyan jel, amely a globális klímaváltozás velünk élő problémájára hívja fel a figyelmet. Az ember a természet szerves része, amely intelligenciájával és k reativitásával egy biztonságosabb és kényelmesebb művi környezetet teremtett maga köré. Környezetünk megváltoztatásával nemcsak a vágyott célokat értük el, hanem mintegy mellékhatásként olyan folyamatokat is beindítottunk az elmúlt évszázadban, amellyel me gzavartuk a Föld ökológiai egyensúlyát. De az ember a civilizációs fejlődés ellenére is a természet szerves része. Ha valaki ellátogat a Mezőföldre, ezt közvetlenül is megélheti, átélheti. Azzal azonban, hogy az ember mind jobban eltávolodik természetes kö zegétől, amelyben az evolúció során bőségesen volt idő alkalmazkodnia a lassú változásokhoz, felborul szervezetének belső ritmusa, mind nehezebb megőriznie kapcsolatát a természettel és megfelelnie a megváltozott, szép új világ elvárásainak. Tisztelt Képvi selőtársaim! Az, hogy hosszú távon kialakítható legyen a fenntartható fejlődés elvét magáénak valló társadalmi közeg és megváltoztathatóak legyenek az ipari termelés és a fogyasztói társadalom környezettel kapcsolatos szükségletei és igényei, hogy a felnőt ttársadalom felismerje az ökológiai katasztrófa veszélyének nagyságát és megváltoztassa gondolkodását és szokásrendszerét, nem képzelhető el a környezeti attitűdök fejlesztése nélkül. Pedagógusként is vallom, hogy ennek a későbbi társadalmi attitűdváltásn ak része kell hogy legyen a korai kisgyermekkorban elkezdett környezeti nevelés is, hiszen a környezethez kapcsolódó szokásrendszerek kialakulásának is ez a legintenzívebb időszaka. Közismert, hogy az emberek környezetvédelemről, annak helyzetéről, a körny ezeti haszon és kockázat felismeréséről alkotott képét elsődlegesen a személyes tapasztalás határozza meg, amelyet a személyes kapcsolatrendszerekben, például családban, oktatásban, közszolgáltatásban, ismerősöktől szerzett információ, különösen pedig a kö zösségi oldalak és az internet követ. Mindezek a csatornák azonban gyakran a fenntarthatósággal ellentétes értékeket és ideákat is közvetítenek. A mi felelősségünk, hogy a költségvetésben milyen teret és keretet adunk a fenntarthatósággal ellentétes beruhá zásoknak, programoknak. Bár ez nem csak költségvetési kérdés, a szemléletformálás legfontosabb csatornáinak hazai jogi szabályozása sajnos széttagolt, elemei részben a médiatörvényben, köznevelési törvényben, a népegészségügyi, a családpolitikai és az ifjú ságpolitikai koncepciókban, valamint a környezeti információhoz jutásról szóló nemzetközi egyezményekben fogalmazódik meg elsősorban. Nem tartozik szorosan a költségvetéshez, de tudnunk kell azt is, hogy jelenleg Magyarországon az oktatást szabályozó joghe lyeken a szükségletekhez mérten még mindig korlátozottan jelenik meg a fenntartható fejlődés pedagógiájára történő közvetett utalás, és inkább csak a környezeti attitűdök formálásának szükségességében ölt testet.
