Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - OVÁDI PÉTER (Fidesz):
432 foglalkoztatásának eredményeként, a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,5 millió főt, a munkanélküliségi ráta országosan 3,5 százalékra csökkent, ez Veszprém és környékén 2 sz ázalék alatti. Az erőteljes munkaerőkereslet eredményeként az elkövetkező időszakban is kedvező folyamatok érvényesülhetnek, folytatódhat a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliségi ráta csökkenése és a bérek dinamikus emelkedése, amelynek eredményeként a reálkeresetek 2018ban a 2010eshez képest már 41 százalékkal magasabb szinten álltak, így a háztartások jövedelmi helyzete tovább javulhat. Folytatódik az adócsökkentés politikája is. A cél továbbra is a munkát terhelő adók, valamint a vállalkozások és családok adóterheinek csökkentése. Éppen ezért jövőre minden eddiginél nagyobb összeg, 380 milliárd forint jut a családi adókedvezményre és az elsőházasok kedvezményére. A falusi CSOK nyújtotta támogatás és kedvező hitellehetőség mellett adóvisszatérítés i támogatást biztosítunk a kistelepüléseken az új lakóingatlant építők, valamint a használt lakóingatlant felújítók és bővítők esetében 5 millió forint összegig. Közel 40 ezer vállalkozás számára fontos változás, hogy a kisvállalati adó, a kiva kulcsa 2020 . január 1jétől 12 százalékra csökken. Ezen intézkedések alapja a gazdasági stabilitás. A magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában, ugyanakkor a magyar gazdaságnak is számos potenciális veszélyforrással kell szembenéznie. A globá lis növekedés a legfrissebb adatok szerint lelassult, a kereskedelmi feszültségek állandósulni látszanak, az eurózóna növekedési előrejelzései is óvatosságra intenek. Ugyanakkor 2020ban a romló külpiaci körülmények között is változatlan a célunk, hogy a m agyar gazdaság növekedésének üteme legalább 2 százalékponttal haladja meg az európai növekedés átlagát. Ezt a célt szolgálja a kormány által nemrég elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv is, melynek köszönhetően a GDPnövekedés üteme várhatóan 2020ban is 4 százalék körül alakul. Az eddig elért eredményekre építve Magyarország növekedési képességének hosszú távú megőrzése érdekében a gazdaságpolitika legfontosabb feladatai közé tartozik a vállalatok versenyképességének és termelékenységének további javítása. Hazánk kilátásait több tényező alakítja 2020ban. A kapacitásbővítő fejlesztések nemcsak közvetlenül a beruházási aktivitást, hanem a termelés felfutásán keresztül hazánk kivitelét is érdemben serkenteni fogják. A gazdasági növekedést emellett számos kormá nyzati intézkedés is ösztönzi. A vállalati beruházásokat illetően várhatóan folytatódik az erőteljes növekedési dinamika, amelyet jelentősen támogat a 9 százalékra csökkentett, az uniós összehasonlításban legalacsonyabb egységes társaságiadókulcs, valamin t az elmúlt időszakban bejelentett számos nagy volumenű fejlesztés is. Fontos, hogy a kkvknak kiszámítható és tervezhető üzleti környezetet teremtsünk. Jómagam is tartok rendszeresen a választókerületemben vállalkozói fórumot, hogy megismerjem, miként fok ozható a termelékenységük, vagy a befektetőbarát gazdaságpolitikai intézkedések hatására milyen mértékű növekedést sikerült elérniük. Ez a leghatékonyabb módja annak, hogy egymás munkáját kölcsönösen segíteni tudjuk. A költségvetés tárgyalásánál mindenképp en meg szeretném említeni, hogy jövő évben, 2020ban 5 milliárd forint összegű támogatás kerül biztosításra az „Európa kulturális fővárosa 2023” cím viselésével kapcsolatos feladatok támogatására. Ez veszprémiként kiemelten fontos számomra, hiszen a város a Bakony, Balaton térségével együtt viselheti 2023ban ezt a címet. Ez a támogatás azt is mutatja, hogy ez a megtisztelő cím nemcsak a városnak, a térségnek és az ott élőknek, hanem az államnak is fontos. Ettől nemcsak kulturális hatásokat, gazdasági előny öket várunk, hanem a turizmus további növekedését is. A 2010 óta folyamatosan erősödő magyar turizmus gazdaságban betöltött szerepe ugyanis egyre jelentősebb. Áprilisban például több mint 9 százalékos árbevételnövekedést értek el a hazai szálláshelyek. A szálláshely áfájának jövő évtől történő 5 százalékra való csökkentése további versenyképességnövekedést fog eredményezni. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a magyar turizmus aranykorát éli. A kereskedelmi szálláshelyek
