Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
400 DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársa im! Az Állami Számvevőszék elnökének és a Költségvetési Tanács elnökének tegnapi felszólalása is megerősítette a Varga Mihály pénzügyminiszter úr által az expozéban elmondottakat, miszerint a magyar gazdaság jó úton jár. Az Országgyűlés elé terjesztett köl tségvetési javaslat nemcsak megfelel a vonatkozó hazai és uniós elvárásoknak, hanem stabil és kiszámítható növekedésre épülő jövőképet is felvázol. Ezt azért szeretném most, felszólalásom elején kijelenteni, mert a költségvetés jóval több, mint számok halm aza, szemben azzal, ahogy azt tegnap az egyik ellenzéki képviselőtársunk állította, majd felszólalásában még tovább menve az Eurostat által is valósnak minősített adatok hitelességét is kétségbe vonta. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés közös bevéte leink és kiadásaink célokhoz rendelt világos jövőképe kell hogy legyen, egyfajta nemzeti célrendszer, amelynek középpontjában mindig valami kiemelten fontos feladat áll. Ha végignézzük a 2020. évi költségvetés legfőbb mutatószámait, akkor egyértelműen megá llapítható, hogy ennek a célrendszernek a középpontjában ma a családok állnak. Ez pedig azért fontos, mert ha egy nemzet megmaradását nem külső migrációval kívánja biztosítani, akkor alapvető, hogy az állam segítse elő a családok pénzügyi biztonságának meg erősítését, hiszen a családok, illetve a megszületendő gyermekek jelenthetik és jelentik egy nemzet, egy ország jövőjét. (8.30) Az elmúlt évek családbarát politikai döntései bizonyították, hogy a gyermekek születése és a családok gyarapodása következtébe n létrejött belső keresletbővülés alapjaiban járul hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez. E tapasztalatokra építve a kormány idén, februárban hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be, mely további jelentős pénzbeli ellátásokkal támogatja a gy ermeket vállaló házaspárokat, így büszkén elmondhatjuk, hogy a családtámogatásokra fordított közpénzek mára már a GDP közel 5 százalékát teszik ki. Ebből a csomagból szeretnék néhányat kiemelni. A tervek szerint 2020ban otthonteremtési támogatásra mintegy 296 milliárd forint, a nagycsaládosok személygépkocsivásárlási támogatására 10,5 milliárd forint, míg az szjamentességre a négygyermekes anyák részére 22 milliárd forint, a babatámogatás kamattámogatására pedig több mint 20 milliárd forint fog jutni. Re ndkívül komoly összegek ezek, tisztelt képviselőtársaim. Sokan fel is teszik a kérdést, hogy megérie ez a rendkívüli befektetés. A Számvevőszék éppen két napja hozott nyilvánosságra egy érdekes elemzést a magyar családtámogatási politikáról, illetve annak számszerű eredményeiről, ezért engedjék meg, hogy abból néhány fontosabbat kiemeljek. A magyar kormány a szociális támogatásokra, ezen belül is a családok támogatására különösen sokat fordít. A komplex intézkedések eredményeként a családtámogatásra szánt költségvetési források, adó- és járulékkedvezmények GDPben kifejezett aránya folyamatosan emelkedett. A 2010es évi 3,5 százalékról 2018ban már 4,8 százalékra nőtt, a források összege a 20102018 közötti időszakban megduplázódott, vagyis 960 milliárd for intról 1929 milliárd forintra emelkedett, jövőre pedig már - ahogy ez a költségvetésből kivehető - a 2200 milliárd forintot is meghaladja. Az ÁSZ elemzése azt is mutatja, hogy a magyar családpolitika eredményessége már napjainkban is érzékelhető, hiszen má r nem elhanyagolható mértékű a teljes termékenységi arányszám 2011től bekövetkezett javulása. Ezen a területen természetesen bőven van még tennivaló, de látszik, hogy a végrehajtott változások a jövőt szolgálják. A családpolitikának minden területe több f orrással gazdagodhat jövőre, mint az idei évben. Az oktatásra 48 milliárd, az egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd, a védelmi és rendészeti kiadásokra 174 milliárd, a kutatásra és fejlesztésre, annak a támogatására pedig 32 milliárd forin ttal jut nagyobb összeg, mint az idei évben. Mindez azt jelenti, hogy például az egészségügyben újabb többlépcsős bérfejlesztés valósulhat meg, miközben az Egészségbiztosítási Alap 10,2 százalékkal több forrásból gazdálkodhat jövőre,
