Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz):
381 költségvetésben már 6 milliárd 79 millió forint, ami 5 milliárd 894 millió, közel 6 milliárd forintos növekedés. Tehát kicsit közelítve egy konkrét, nagyon fontos nemzeti intézményükre, azt látjuk, hogy a bővülés, a funkciók ellátása a költségvetés szempontjából preferált, és a költségvetési számok megmutatják, hogy egyegy nemzet i intézmény, adott esetben a Közszolgálati Egyetem mennyire fontos az állam szempontjából, és mennyire támogatja az állam ennek az egyetemnek és más felsőoktatási intézményeknek is a nemzeti küldetését. Éppen ezért azt gondolom, hogy jó szívvel ajánlhatom csak ennek az egy momentumnak a figyelembevételével is az önök figyelmébe a költségvetést, és kérem, hogy szavazzák meg a végszavazásnál. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Ba jkai István képviselő úrnak. DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára tudják, szűkebb pátriám, választókerületem Budapest belső része, Erzsébetváros és Terézváros, amely a legsűrűbben lakott város rész itt a fővárosban. Ebben a szűkre szabott városrészben ugyanakkor rendkívül gazdag, színes, pezsgő, virágzó egyházi élet és vallási közösségek élete is megvalósul. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, hisz a 2020. évi költségvetés kapcsán az egyházakr ól, az egyházak részére nyújtott támogatásokról szeretnék néhány szót ejteni. Fontosnak tartom elmondani bevezetésképpen, hogy nemcsak lelkigyakorlatok kapcsán, hanem más alkalmakkor is rendszeresen tartom a vallási közösségekkel és az egyházi vezetőkkel a kapcsolatot, és teljesen egyértelműen elmondják, mindannyian tudjuk, érezzük, látjuk, tapasztaljuk, hogy az egyházi élet, a vallási közösségek élete soha nem látott virágzáson megy keresztül; hogy kiemeljem például zsidó honfitársainkat is, ellentétben má s, például franciaországi eseményekkel, vallás- és lelkiismereti szabadságukat biztonsággal, békében megélve tudják életüket élni itt Magyarországon és Budapesten. Azért tartom ezt fontosnak elmondani, mert az egyházi közösségek tagjai és vezetői fogalmazn ak így, hogy Magyarország abban a világban, abban a véres világban, ahol a kereszténységet a leginkább üldözik, számukra a béke és a biztonság szigete, nemzetközi szóhasználatban safe harbour, biztonságos, hullámmentes és szélcsendes kikötő. Az Alaptörvény ünk VII. cikkének (4) bekezdése kimondja, idézem: „Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek.” Az egyházi törvény bevezető része, preambuluma leírja az egyházak szerepét a magyar társadalomban, és ezzel rávilágí t arra, hogy miért van szükség az egyházak, különösen az egyházi intézmények támogatására. Szintén idézem: „A Magyarországon működő vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenység ük mellett nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, környezetvédelmi, sport- és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország és a nemzet életében.” Az előbb idézett preambulumrész nemcsak egy úgymond vágyvezérelt, hangzatos megfogalmazás, hanem az egyházak társadalmunkban betöltött szerepének és súlyának megfelelő megállapítás. Egy 2018as felmérés szerint a magyar emberek 80 százaléka értéknek tartja a kereszténységet, a keresztény kultúrát. Az emberek több mint 55 százaléka valamilyen felekezethez, többnyire a történelmi keresztény egyházak valamelyikéhez tartozónak vallja magát. A társadalmi bizalom, illetve a tár sadalmi igény meglétét jól mutatja, hogy töretlen az érdeklődés az egyházi iskolák, illetve az egyházi fenntartású szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi intézmények iránt. 2010 óta megduplázódott az egyházi fenntartású óvodákban, általános és középisko lákban tanulók száma - ma már körülbelül 220 ezer diákról beszélhetünk, ez körülbelül 13,9 százalék az egészhez képest , és a szociális ellátások terén, hála istennek, 11,5 százalékról 23,3 százalékra nőtt az egyházi jelenlét.
