Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS (Jobbik):
373 A nem állami felsőoktatás támogatása is figyelemreméltóan növ ekszik, ez majdnem 25 milliárd, 24,4 milliárd, és tegyük hozzá azt is, hogy az EMMI fejezeten kívül is találunk természetesen felsőoktatási intézményt, hiszen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy másik, a Miniszterelnökség fejezetén belül értelmezendő, de t ermészetesen ugyanúgy a felsőoktatáshoz tartozik, és ott is vannak kutatások. Ha felsőoktatásról volt szó, akkor engedtessék meg néhány korántsem csekély és a mindennapi élet szempontjából a családokat sokkal inkább érintő kérdéskörnek a megemlítése. Egyré szt ilyen a Diákhitel1 esetében a tartozás csökkentésének a támogatására szánt keret, ez egy 2 milliárdos keret. Ez nyilván összefügg azzal, hogy a kamat mértékét már ebben az évben is csökkentette a Diákhitel Központ, ehhez értelemszerűen hozzá kell rende lni a megfelelő forrást, és ez a jövőt illetően is ilyen logikát követ. A Diákhitel2höz szintén kamattámogatás van hozzárendelve, 1,3 milliárd forint, és ne hallgassuk el azt sem, hogy a hallgatói normatíva emelkedik, illetve a Diákhitel Központ októbertő l elindítja azt az új programját, amely a nyelvvizsgához kapcsolódóan teremt egy finanszírozási lehetőséget azon hallgatóknak, akiknek ez esedékes és szükséges. Lényegében ezek a támogatások, juttatások mind hozzájárulnak a hallgatók és értelemszerűen a cs aládok anyagi terheinek enyhítéséhez, a felsőoktatási tanulmányok anyagi vonzatának mérsékléséhez. Úgyhogy azt hiszem, a tudomány és ilyen értelemben a felsőoktatás tudományhoz és innovációhoz kapcsolódó területei a következő évben jó pozíciókkal rendelkez nek, a költségvetés szempontjából biztos lábakon állnak, úgyhogy ezt a költségvetést ebből a szempontból, meg számos egyéb szempontból is, ami itt már elhangzott, azt gondolom, hogy nyugodt szívvel lehet támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok so raiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak. BENCSIK JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Amikor a 2020. évi költségvetést tárgyaljuk, akkor nem lehet meg kerülni Budapestet, azt a várost, amelyik minden ötödik magyar embernek az otthona, és ahol a nemzet javának a 40 százalékát, tehát a nemzeti össztermék 40 százalékát előállítják. Ha általában kormányzati újságokat olvasunk, vagy kormányzati szereplőkkel b eszélünk és Budapestről van szó, akkor általában nagy ívű, szép tervek hangoznak el. Van egy „Budapest 2030” koncepció, amely mintegy 1100 milliárd forintból több mint 62 létesítményt kíván megépíteni. Amikor ezekről olvasunk, akkor tényleg azt érezzük, ho gy itt a Kánaán fog eljönni, hatalmas beruházások, gigatenderek, új szuperkórház DélBudán, új híd a Duna déli szakaszán, metrófelújítások, Ligetprojektek, az elmaradhatatlan stadionok, árvízvédelem, a belváros autómentesítése, csak hogy párat kiemeljek a nagy ívű tervek közül. Azt csak már én teszem hozzá, hogy ezeknek a nagy beruházásoknak a szépséghibája az, hogy az rendszerint a főváros egyébként is szűkös zöldfelületeinek a további pusztulásával, szűkítésével jár. De ha megnézi az ember, hogy a nagy í vű tervekkel szemben mi a valóság, akkor sajnos azt kell látnunk, hogy a szomorú valóság ma az, hogy Budapest ma a beígért, de elmaradt fejlesztések városa. Budapestet ma a szmog, a dugó, a parkolási maffia és a lerohadó közösségi közlekedés jellemzi. Önök , tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, egységes közlekedési rendszert ígértek, ehelyett szétverték a BKKt, és kiszervezték a főváros és az agglomeráció közlekedésében kulcsfontosságú HÉVet. Már többször megígérték, évek óta húzódik az egységes bérletr endszer bevezetése. Ahhoz, hogy valaki ma Érdről ide, a Kossuth térre el tudjon jönni, legalább háromféle különböző cégnek a jegyét vagy a bérletét kell megvásárolnia, a Volánbuszét, a MÁVStart Zrt.ét és a BKKét, ahelyett, hogy XXI. századi módon egy eg ységes, szolgáltató szemléletű közösségi közlekedést tudna igénybe venni. Továbbra sincs elektronikus jegy, amit szintén évek óta ígérgetnek, van helyette egy elavult, papíralapú jegyrendszer, ahol, ha egy megállót akarunk utazni, akkor ugyanannyit kell fi zetnünk,
