Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 17. hétfő - 73. szám - Dr. Tilki Attila (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Visszatér-e Románia a párbeszéd útjára?” címmel - MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
38 Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott interpellációs kérdésére Menczer Tamás államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szó t. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném azt a magyar külpolitikai alapállást hangsúlyozni, hogy mi azt tesszük, amit a külhoni magyarok kérnek tőlünk. Nem próbálunk okosabbak lenni, mint azok, akik ott élnek, megk érdezzük, hogy ők mit látnak jónak, mit látnak helyesnek, miről gondolják úgy, hogy az érdeküket szolgálja, és ezt csináljuk, ennek megfelelően döntünk. Most is folyamatosan kapcsolatban vagyunk az RMDSZszel. Sajnos, az elmúlt időszakban is elfogadhatatla n történéseket láthattunk: a román hatóságok megbüntették a Kovászna megyei önkormányzat alelnökét és a Hargita megyei önkormányzat elnökét. Tehát jelenleg a román hatóságok azokat az embereket büntetik, akik békésen, imádkozva, élőláncot alkotva voltak je len ott az úzvölgyi katonatemetőnél, nem pedig azokat, akik nyilvánvalóan agresszíven léptek fel, és akik valóban a bűnösök voltak ennél az incidensnél. (15.20) Nem lehet elégszer hangsúlyozni, tisztelt Ház, tisztelt képviselő úr, hogy magyar embereket t ámadtak meg, sírokat gyaláztak meg, kitörték a székelykaput, látható a világhálón, a televíziós tudósításokban pontosan látható, hogy mi történt. Szeretném pont emiatt újra rögzíteni, hogy nem igazak azok az állítások, akárki mondja, és akárhányszor mondja el, hogy nem történt fizikai atrocitás, hogy nem történt személyi sérülés, és hogy nem történt sírgyalázás, mert mindezek megtörténtek. Pont ezért kérjük és várjuk el a leghatározottabban a felelősök megkeresését és megbüntetését. Tisztelt Ház! Szeretnék arra is emlékeztetni, hogy az eset utáni román kommunikáció elfogadhatatlan. Szeretném emlékeztetni a tisztelt képviselőket arra, hogy a román nagykövet a berendelésnek azért nem tett eleget, pontosabban arra hivatkozott, hogy az úzvölgyi atrocitások után Magyarországon az itteni román nagykövetség előtt volt egy demonstráció, és valaki egy matricát ragasztott az itteni román nagykövetség falára. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a fajta kommunikáció és magatartás szerintem tisztességtelen és elfogadhatatlan. Nem lehet egyenlőségjelet tenni emberek megtámadása, sírok meggyalázása és egy matrica kiragasztása között. Tisztelt Ház! Aminek talán örülhetnénk is, az az, hogy a jelenlegi tudásunk szerint legalábbis a mostani hónap végén, június végén sor kerül Bukare stben a hadisírgondozó bizottságok, a hadisírgondozással foglalkozó szakemberek, magyar és román szakemberek találkozójára. Mi ezt már nagyon régóta kezdeményezzük, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium is többször kérte erre a román felet, de mo stanáig ez válasz nélkül maradt. Most van erre nyitottság román oldalon. Azt azonban csak remélni tudjuk, hogy ez nem egy időhúzó tárgyalás, nem egy alibimegbeszélés lesz, hanem egy valódi, érdemi, szakmai megbeszélés. Tisztelt Ház! Mindezek mellett szeret ném azt is aláhúzni, hogy ahogyan talán a képviselő úr is utalt rá, érdekeltek vagyunk egy kiegyensúlyozott és jó kapcsolatban Romániával. Érdekeltek vagyunk abban, hogy békésen együtt tudjanak élni a magyarok és a románok, és hogy a középeurópai együttmű ködés meglegyen és működjön Magyarország és Románia között is. Én pontosan tudom és látom, hogy azok után, ami történt, ilyen mondatokat nehéz hallani, tudomásul venni, láttam és olvasom a reakciókat, a saját felháborodásom is pontosan ugyanakkora, mint a reakciót mondóké vagy íróké. Ugyanakkor ezt is rögzíteni kell, mint ahogyan azt is, hogy valakik nyilvánvalóan érdekeltek abban, és sokat tettek és tesznek azért, hogy cirkusz legyen az úzvölgyi katonai temetőnél, konfliktus legyen magyarok és románok, Mag yarország és Románia között. Mi azonban a magyar érdekek mentén szeretnénk ezt rendezni, természetesen kiállni a magyar érdekekért, de ha egy mód van rá, akkor ezt rendezni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ha pedig a románok
