Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz):
366 Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedje meg, államtitkár ú r, hogy önnek és a kormánynak gratuláljak. Kilenc éve ülök itt költségvetési vitán, de ilyen unalmas költségvetési vita még nem volt. Úgy látom, hogy az ellenzék belátta, hogy ez a költségvetés jó, hiszen a jobbikos képviselőkön kívül, akik ülnek itt hárma n, és Tordai Bence jegyző úron kívül az összes ellenzéki képviselő már hazament, nem vesznek részt a vitában. Látszik, hogy belefáradtak ebbe a vitába. Úgy látszik, hogy bár vannak érveik, és nem értenek mindennel egyet, de mégis úgy látják, hogy ez egy jó költségvetés, és én ezt meg tudom erősíteni. Ez a költségvetés egy erős és jó költségvetés, amelynek van olyan sora, ami 30 éve másodszor fordul elő, ez pedig a magyar falvak programja, amiről majd beszélni szeretnék, de először még reagálnék két hozzászó lásra. Az egyik Molnár Gyuláé, aki szintén nincs már itt, nagyon sajnálom. Azt mondta, hogy a tényleges tapasztalatokról beszéljünk, ami a településeken van. Én majd erről is szeretnék beszélni, de sajnos ő nem fogja meghallgatni, de én úgy készültem, hogy a körzetem tényleges életéről is beszélek. A másik pedig a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc volt, aki nagy sebbellobbal a vezérszónoki beszéde előtt három perccel belibbent a terembe, aztán itt egy nagy szociális demagógiát előadott - kevéssé a költ ségvetésről beszélt , ahol arról beszélt, hogy vitatkozzunk egymással. Én itt vagyok, én vitatkozni szeretnék, itt ülök reggel 8 óra óta, Gyurcsány Ferenc körülbelül fél órát töltött ebben a teremben. Én szeretnék vele vitatkozni, de ahogy befejezte, megi tta a vizét, fogta az üvegét, kiment, azóta sem látom. Sőt, a DKsok sincsenek itt. Tehát így nagyon nehéz vitatkozni, nemcsak az ő szociális demagógiájáról, de egyáltalán az egész költségvetésről. Akkor tudunk vitázni, ha itt vagyunk egymással szemben. Je len pillanatban úgy látom, hogy a jobbikos képviselőkkel tudunk esetlegesen vitázni, ha olyan téma merül fel, senki mással az ellenzékből. Ezt nagyon sajnálom. De rátérnék a mondandómra. Tehát 30 év óta másodszor fordul elő, hogy a magyar falvak külön soro n bekerülnek a költségvetésbe, aminek én nagyon örülök. Külön az én szívügyem a magyar falvak ügye, hiszen ezeket a falvakat gyakorlatilag a kékcédulás választásoktól kezdve a bolsevikok és a liberálisok, később a liberálisokkal közösen először csak a bols evikok megpróbálták eltörölni a föld színéről. Kezdte Rákosi Mátyás és a barátai, akik a téeszesítéssel, a tanyavilág megszüntetésével indítottak, majd rákövetkezőleg az ’56os forradalom után, amikor föllélegzett a vidék, mindent elkövetett, hogy segítse a pesti srácokat, utána pedig megjött Kádár János, a hazaáruló, és megtette, amit tennie kellett őszerinte, megpróbált mindent megtenni azért, hogy a még megmaradt tanyák, falvak is elnéptelenedjenek. Ami nagyon sajná latos volt, hiszen a településeket megpróbálta közös községekbe csoportosítani, nagyon kevés fejlesztést vittek a településekre, gyakorlatilag a kisgazdaságokat megszüntették, téeszesítést vezettek be, és arra kényszerítették az embereket, hogy lehetőleg a városokba költözzenek, és otthagyják a falvakat. Ezt kell nekünk rendbe tenni, azt gondolom, és 2010 után ehhez láttunk hozzá különböző fejlesztésekkel. Ennek az egyik lépése volt, azt gondolom, az, hogy azt az óriási adósságállományt, ami a falvakat is s újtotta, ami a Gyurcsánykormány után, illetve a liberálbolsevik kormányok - úgy mondom - után a falvakon maradt, ezt a kormány egy lépésben elvitte a falvakról. Ez egy óriási segítség volt, hiszen ahhoz, hogy fenn tudják tartani az oktatási intézményeiket , bizony hitelt kellett fölvenni. Tévedés ne essék, nem fejleszteni próbáltak ezek a falvak a hitelből, hanem megpróbálták fenntartani az intézményeiket, megpróbáltak életben maradni a bolsevik kormány alatt, és szerencsére ez a legtöbb falunak sikerült. D e hogy mit tettek még? Jött a Horn Gyula, aki szintén mindent elkövetett, hogy ne tudjanak fejlődni a falvak, aztán jött Gyurcsány Ferenc, aki először csak azzal kérkedett, hogy neki az a problémája, hogy a magyar fiatalok nem elég mobilak, és nem akarnak elmenni dolgozni külföldre - ma már egészen mást beszél természetesen , majd később azt mondta, hogy el lehet innen menni, menjen mindenki innen el Magyarországról, mert neki ez nem jó, hogy itt vannak, és esetleg nem vele értenek egyet. Ezek után megtett ek mindent azért, hogy a falvak elnéptelenedjenek,
