Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - TESSELY ZOLTÁN (Fidesz):
361 Feladatfinanszírozásról először az é n emlékeim szerint talán Lamperth Mónika belügyminiszterként beszélt, és azt mondtuk, csak mentsen meg tőle az Úristen, mert abból csak baj lehet, látva a normatív finanszírozás anomáliáit. De ennyire nem révednék vissza a múltba, hanem inkább arról beszél nék, amit a költségvetés és a jelen helyzet tartalmaz. Államtitkár úr beszélt arról, hogy a gazdaság növekedésével jelentősen nőttek a helyi bevételek, ami az új jellegű önkormányzati világot jellemzi, hiszen egy fejlesztéssel foglalkozó önkormányzati vilá g alakult ki, és a helyi társadalmi szolidaritást számontartó önkormányzati világ alakult ki. (18.00) Ebben jelentős forrásokat biztosít az állam: ha csak az idei évet nézzük, a „Magyar falu” programban 150 milliárd, a „Modern városok” programban 1500 mil liárd forintnyi önkormányzati támogatást jelent a saját bevétel az állami támogatásokon felül fejlesztésre. És akkor nem beszélek olyanokról, ami a kistelepüléseket illeti, a három- és négyszámjegyű utak felújítása hazai forrásokból. Illetve ha egy mondat erejéig még a múltba is révedhetnénk: mi volt akkor a címzett és céltámogatások rendszerében, amit az állam adott az önkormányzati világnak? Évi 50 milliárd. Ezeket tessék összehasonlítani a mai költségvetési forrásokkal, támogatásokkal, és akkor egészen m ás képről tudunk beszélni mindannyian! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most visszatérünk a normál időkeretekhez: Tessely Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót. TESSELY ZOLTÁN (Fidesz) : Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A jövő évi központi költségvetés kapcsán nemcsak a miniszter úr, de már a képviselőtársaim is több dolgot kiemeltek. Én elsősorban a gazdasági stabilitás jelentőségére szeretném felhí vni a figyelmet, ennek a stabilitásnak ugyanis az európai uniós tagságunk szempontjából rendkívül nagy az értéke. Ha az uniós csatlakozásunk óta elmúlt tizenöt év mérlegét kívánjuk megvonni, akkor egy pillanatra sem felejthetjük el, hogy 2004. május 1jét követően sok évig képtelenség volt gazdasági vagy pénzügyi stabilitást elvárni az akkori magyar kormányoktól. Az utóbbi években viszont Magyarországot a fegyelmezett, kiszámítható költségvetés jellemzi évről évre, folyamatosan. Így mára a magyar az egyik l egdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában. 2020ban is érvényes az a célkitűzés, hogy a magyar gazdaság növekedésének üteme legalább 2 százalékponttal haladja meg az európai növekedés átlagát. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a GDPnöveke dés dinamikus marad, így annak üteme 2019ben és 2020ban is várhatóan 4 százalék lesz. E stabilitás eredménye, hogy napjainkban rekordalacsony szinten van a munkanélküliség, hogy az átlagbérek dinamikusan növekednek, hogy megszülethettek a népesedési ford ulatot ígérő családvédelmi intézkedések is. Az európai uniós tagságunk szempontjából minden évben újra és újra értékelnünk kell az államháztartási és államadóssági kérdéseket is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a költségvetési és pénzügyi egyensúly elérésé re irányuló törekvéseknek köszönhetően a költségvetési hiányt 2012 óta stabilan a GDP 3 százaléka alatt tudjuk tartani. Tavaly a kormányzati szektor hiánya a GDP 2,2 százalékát tette ki, míg jövőre ez várhatóan a GDP 1 százaléka alatt lehet. Ez mindenképpe n említésre méltó, sőt nagyjelentőségű teljesítmény. Az államadósság GDPhez viszonyított aránya évek óta fokozatosan csökken. Tavaly ezt sikerült 71 százalék alá szorítanunk, jövőre pedig akár a GDP 66 százaléka alá süllyedhet. Nyilvánvaló, hogy a GDPará nyos államadósságcsökkenés már folyamatos, ha sikerül ezt a tendenciát folytatnunk, az
