Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
355 közben pedig olyan parciális ügyekre mennek el tizenhuszonszázmilliárdok (F. Kovács Sándor közbeszól.) , amelyek tulajdonképpen abból a szempontból, amit önök építenek (Pócs János közbeszól.) , vagy amit önök gondolnak építeni, pillanatnyi dűnék, el fo gnak tűnni, nem fog rájuk senki emlékezni, és ne is beszéljünk még a BudapestBelgrád vasútról, ne is beszéljünk arról a kötelezettségről, ami a paksi kötelezettség, és ennek fényében vicces a miniszter úr azon mondata, hogy átalakítjuk az államadósságot, és sokkal inkább a belföldiek felé szeretnénk tartozni. Nyilván sem Kína, sem pedig Oroszország nem minősül még egyelőre belföldinek. Nos, azt szeretném még nagyon röviden elmondani, hogy szöget ütött a fejembe, hogy mennyiszer elmondták ezt az ingyenes ta nkönyvet, a hozzájárulást az étkezéshez, és az a dolog sejlett fel bennem, hogy nem tudom, megfigyeltéke, hogy amire ilyen egyre több pénzt adnak, annak mindig van egy üzleti lába is, és érdekes módon az üzleti lábát viszont tönkreteszik, pontosabban nem teszik tönkre, hanem a szereplőket szépen kiiktatják, és mindig egy darab szereplő marad. Amikor tehát önök ingyenes tankönyvről beszélnek - helyes egyébként, támogatható , aközben a piacot, az ingyenestankönyvpiacot szétverték, szinte csak egy helyről l ehet ezt az ingyenes tankönyvet megszerezni, és nyilván percekre vagyunk attól, hogy ki fog derülni, hogy ki van annak a hátterében. Amikor önök arról beszélnek, hogy emelik a gyermekétkeztetésre fordított pénzt - nagyon helyesen, ez így van , aközben az látszik, hogy azt, amely itt multinacionális cég volt, azt mindet kiirtották Magyarországról, nincs ma már külföldi cég, belföldi cégek vannak, azoknak a száma is egyre szűkül, és nem csodálkozom, ha majd egyszer csak egy tényfeltáró újságíró utána fog men ni annak, hogy e mögött is valójában ugyanazok a szereplők vannak, mint már megszoktuk oly sok minden esetében. Nincs itt most a mai napi verőlegény, Nacsa képviselő úr, úgyhogy így most a távollétében vagyok kénytelen neki válaszolni Korózs Lajos nevében. Korózs Lajos nyilván nem azt mondta, amit ő a szájába adott, hogy a szocialisták nem szeretnének béremelést. Örülünk annak, hogy 10 százalék feletti bérnövekedés van Magyarországon, örülnénk, ha egyébként mindenhol, a nyugdíjak területén és egyéb helyeken is ez lenne. Korózs Lajos azt próbálta meg itt elmagyarázni - ő egy szociológus ember, és egy nagyon felkészült, okos ember , hogy a társadalom szempontjából nem helyes, ha az olló kettéválik, tehát ha sokkal gyorsabban növekednek a jövedelmek, mint ahog y egyébként a nyugdíjak. Ő ezt próbálta meg valamilyen módon érzékeltetni, azzal, hogy természetesen azt kéri, és azt szeretnénk, és efelé próbáljuk a módosító indítványunkat is előállítani, hogy a nyugdíjak legalább olyan tempóban tudjanak növekedni, mint amilyen tempóban a bérek növekedtek az elmúlt években. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, képviselőtársaim, látják, hogy nagyon mélyen és alaposan próbáljuk megfontolni azt, hogy hogyan, miképpen lehet ezt a költségvetést megszavazni - nem vagyunk könnyű he lyzetben. Nyilván hagyjuk magunkat, hogy még tovább győzködjenek, de ha megtennék, és néha felnéznének a papírjukból, és megpróbálnának arról beszélni, amit ténylegesen tapasztalnak a saját választókörzetükben, akkor lehet, hogy könnyebben tudnánk egymássa l dűlőre jutni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Banai Péter Benő államtitkár úr jelezte, hogy szeretne válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr. BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden reflektálnék, de van néhány olyan észrevétel Molnár Gyula képviselő úr részéről, amely, úgy éreztem, választ kíván. Az első megállapítás arra vonatkozott, hogy hát szépek a múltbeli eredmények, de ez egy kivételes nemzetközi környezetben valósult meg, külső források, alacsony árak, alacsony olajárak. Ilyenkor nem tudom nem megkérdezni, hogy az eurózónához sok szempontból integrálódott Görögország és Spanyolország tekintetében azok a hatások, amelyeket a képviselő úr mondott, vajon
