Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
344 áramlik ki, és olyan eredményeket vind ikálnak maguknak, amelyeket a számok nem igazolnak, ezért igyekszem eleget tenni Banai államtitkár úr azon elvárásainak minden alkalommal, hogy igyekezzünk szakmai alapon és szigorúan a számokhoz igazodva bármilyen kérdésről is beszélni, amikor a Pénzügymi nisztérium hatáskörébe tartozó kérdéseket tárgyaljuk. (16.40) Ez a költségvetés 133 milliárd forinttal több bevétellel számol, ami nagyon örvendetes, és ami még örvendetesebb, hogy 600 milliárddal csökkenti a tervezett hiányt, ami egyszerűen azért örömtel i, mert végre jó lenne megállítani az államadósság növekedését. A 2011. évi CXCIV. törvény volt az, amelyet a Fideszkormány a parlamenttel megszavaztatott annak érdekében, hogy egyrészről az Európai Unió felé igazolja azt a szándékot, hogy a költségvetés tervezésénél és megvalósításánál igyekszik határok közé szorítani az államadósság mértékét, illetőleg igyekszik az államadósság mértékét legfeljebb a GDP emelkedése arányában növelni, illetőleg, ha a gazdaság teljesítménye jó, akkor csökkenteni a korábbi s zintre. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, amikor a költségvetési törvényt tárgyaljuk, hiszen az év közepén tárgyaljuk a következő évi költségvetést, és abban a sajátságos helyzetben vagyunk, hogy azok a tervszámok, amelyek például egy 2020as költségvetésit örvényjavaslatban szerepelnek, semmilyen módon nem ellenőrizhetők sem az adott tárgyalási év, sőt sem az előző, már teljesített év tényszámaival. Hogy jobban érthető legyen, amiről beszélek, a mai napig a KSH hivatalosan még csak a 2017. december 31i GDPszámot közli, ugyan természetesen például az Államadósság Kezelő Központ már előrevetít egy 2018. december 31i GDParányos államadósságmértéket, de az érdekes az, hogy hivatalosan a mai napig sem ismerhetjük meg azt a GDPmértéket, amely például 2018. d ecember 31én ebben a pillanatban még az Államadósság Kezelő Központ által nyilvántartott mértéknek ténylegesen megfelele. Azért lenne egyébként ez fontos, hogy tudjuk, legalább most már, ha az év közepén beszélünk a következő évi költségvetés számairól, merthogy ilyen módon semmiképpen nem tudjuk ellenőrizni azt, hogy ezeknek a reményeknek, amelyeket a Pénzügyminisztérium e törvényjavaslatban felvezet, vannake realitásai. Meg fogom mutatni a következő percekben a konkrét számokat és azt, hogy ezt miért v etem fel. A 2011. évi CXCIV. törvény hatálybalépése óta kimondható, hogy a 2018. évi költségvetés tervezéséig a Pénzügyminisztérium disztingvált volt, olyat tervezett, amit volt esély megvalósítani, nem rugaszkodott el a számokkal. Ha ma visszanézzük a ter vezett számokat, akkor azt látjuk, hogy volt rá alapja, és ténylegesen meg tudta valósítani. Viszont valahogy 2018ban elszabadult a nem tudjuk, micsoda, de elszabadult, a vágyak mindenképpen elszabadultak, 2018ról 2019re már olyan GDPnövekedéssel számo l és olyan előrelátható GDParányos államadóssággal, amely, akárhogy is számoljuk és akárhogy is nézzük az azóta megjelent nyilatkozatokat, hiszen tényszámokat, ahogy az előbb mondtam, még nem ismerhetünk, de az előre jelzett arányszámokból már következtet hetnénk a megvalósult államadósságmértékre és GDPmértékre, viszont akkor semmilyen módon nem jönnek ki még a 2019re tervezett számok sem, de a 2020ra tervezett pláne nem. De vissza szeretnék még térni, egyszerűen csak azért, hogy megmutassam kormánypár ti képviselőtársaimnak, hogy bár természetesen van ok az az előtti nyolc év kormányát kritizálni, hiszen vélhetően nem véletlenül kaptak 2010ben kétharmadot, de azért hadd mondjam el azt, hogy volt olyan Orbánkormány 19982002 között, ahol a GDParányos államadósság legkisebb mértéke 52 százalék volt, a legmagasabb értéke pedig 59 százalék. Ma pedig ott tartunk, hogy folyamatosan versenyzünk a 69,5 százalékért, és a 2020as tervszám, hogy úgy mondjam, bár úgy lenne, hogy megvalósulna, de nagyon tartunk tő le, hogy nem. Azért szerettem volna ezt elmondani, mert én azért az önök helyében nagyon nem verném a mellemet azzal, hogy már esetleg a 70 százalék alá tudnak menni, amikor volt olyan Orbánkormány, amelyik folyamatosan, hosszú éveken át 59 százalék alatt tudta ezt tartani. Sőt, elmondanám önöknek, hogy 2010ben és 2011ben bizony már az új Orbánkormány növelte a GDParányos államadósságot, bizony olyan mértékre növelte, ami azelőtt soha nem volt, bőven 80 százalék fölé
