Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DEMETER MÁRTA (LMP):
336 A mai napig nem derült ki, ho gy miért van szükség a rejtjelezésre ezzel a pénzintézettel kapcsolatban. A mai napig nem hajlandóak megválaszolni azt, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályok hogyan lesznek betartatva ennek a pénzintézetnek a keretein belül, his zen világosan látszik, hogy önök olyan mentességeket adtak, hogy a magyar hatóságok semmilyen ponton nem fognak tudni eljárni ezzel a bankkal kapcsolatban. Akit tehát ez a bank idehoz, azt már nem fogják ellenőrizni a magyar hatóságok, korlátlanul léphetne k majd be Magyarország területére, aki ott pénzt tart és ügyfél, azt teljesen lehetetlen lesz a hatóságoknak ellenőrizniük. Én azt gondolom, hogy ez teljességgel elfogadhatatlan, és ez megint csak az idegen befolyásszerzés elleni védekezés rendszerét gyeng íti. Amikor tehát önök Magyarország szuverenitásáról beszélnek - nagyon helyes, igen, beszélni kell róla, és meg is kell valósítani, és semmi nem sértheti Magyarország függetlenségét , akkor például pontosan ezt a törekvésüket cáfolják meg ilyen intézkedé sekkel, mint hogy ennek a banknak ilyen lehetőségeket biztosítanak Magyarországon. Az Eximbankkal kapcsolatban is látszik az, hogy nagyon sok hitelkeretnyitás valósul meg minden relációban, viszont ezt lényegében nem használják ki ezt követően, tehát tényl egesen kicsit kommunikációs fogás szaga van az egész dolognak. Jobb lenne, hogyha már ezeket a forrásokat tényleg az adott célra fel is használnák, és ez megtörténne. Világosan látszott az is, hogy súlyos hiba volt például a kereskedőházak rendszerének a f elállítása. Végül azt meg is szüntették, át is alakították, mert látszott, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Annak lenne relevanciája, hogy a magyar gazdasági szereplőknek igenis nagyobb teret kellene adni, segíteni az ő tevékenységüket, és az t viszont sokkal inkább egy választott önkormányzaton keresztül tenni, mint például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek a működését, az ellenőrzését és az önkormányzatiságát természetesen meg kellene erősíteni, viszont ennek lenne értelme. Az a s zemlélet tehát, hogy az államnak van egy külkereskedelmi monopóliuma, az egy abszolút rendszerváltás előtti szemlélet, tehát ennek rég lejárt az ideje, és nem véletlen, hogy ezek a törekvések és ezek az intézmények, amelyeket önök felállítottak, nemhogy ne m hozták meg a várt eredményt, hanem még nagyon sok adósságot is felhalmoztak, hiszen emlékszünk, a kereskedőházaknál is 678 milliárd forintokról beszéltünk, amit ki kellett ezt követően pótolni. A külügyi területen is teljesen egyértelmű, hogy egy átfog ó külügyi szolgálati törvényre lenne szükség, nem pedig olyan, külképviseletekkel összefüggő jogszabályokra, amelyeket egyébként már pár hónap leforgása alatt módosítanak. Legalább a negyedikötödik módosítását élte meg az a törvény is, amely a múltkor itt volt a Ház előtt, tehát teljes kiszámíthatatlanságról beszélünk. És hogyha külgazdasági tevékenység, akkor én ismét szeretném itt megkérni a kormány képviselőit, hogy a nemzetközi tárgyalások is, a bilaterális és a multilaterális tárgyalások, ügyletek és gazdasági akciók is legyenek transzparensek, hiszen jelen pillanatban is a külföldi sajtóból, és mindig az adott országban az adott reláció másik minisztériumától, annak a honlapjáról szükséges tájékozódni, hogy önök milyen üzleteket kötöttek, terveznek eg yébként a magyar emberek nevében, és sajnos meg kell mondani, nagyon sokszor kárára, merthogy vajmi kevés előnye származik a magyar embereknek abból például, hogyha orosz helikopterösszeszerelő üzem lesz itt Magyarországon, és önök ezért lobbiznak, vagy p éldául ahogy átjátszották az oroszoknak a Dunakeszi Járműjavító üzemet, amellyel kapcsolatban szintén nem voltak hajlandóak kérdésekre válaszolni. Ezek mind nem - nem! - segítik Magyarország szuverenitásának a garantálását. Én azt gondolom, hogy abban a jö vőben, amelyet szükséges lenne kialakítani, a nagy külföldi cégek érdeke helyett végre a magyar emberek érdekét lenne szükséges szem előtt tartani, és ez kellene meghatározza a politikát - és ebben óriási szerepe van a klasszikus értelemben vett biztonságn ak is. A magyar emberek biztonságának az egyik fontos garanciája az, hogy rugalmas és minőségi biztonsági struktúrákkal rendelkezzen hazánk, nyilvánvalóan beleértve a haderőt is, amely ténylegesen képes a XXI. századi kihívásokra válaszokat adni.
