Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
297 vonatkozóan is. Természetesen most rögtön m ondhatják, hogy na de az első negyedévben 5,3 százalékos volt a gazdasági növekedés, miért mondok én ilyet. Ha azonban önök megnézik a gazdasági növekedést, hogy ez hogy is jött létre, hogy ez miből áll, akkor azért azt láthatják, hogy az első negyedévben az építőipar teljesítménye 48 százalékkal növekedett, ami azt jelenti egyébként, hogy a 7,6 százalékos részarányát figyelembe véve az össz 5,3 százalékos gazdasági növekedésből ez önmagában 3,6 százalékot hozott. Hasonló számot lehet mondani ’18ra, és ’18ban az építőpar 22 százalékkal növekedett, és a 8 százalékos részesedését figyelembe véve az akkori 5 százalékos gazdasági növekedésből mintegy 2 százalékpont neki tudható be. Ez önmagában is problematikus, hiszen van egy építőipari buborék ebben a gazdas ágban, ami egyébként most már megjelent ingatlanbuborékban is, de egyébként túl is értékeli a növekedési számot. Azért értékeli túl, mert az építőipari beruházások egyedi beruházások, ezért azoknak az árazását nem lehet nyomon követni, tehát nem a résztelj esítmények vagy az alkatrészek áraiból és árindexeiből áll össze, hanem teljesen másként, figyelembe véve a széles körű beszállítói láncot, ezt már több vizsgálat is megállapította, hogy ezek túl vannak árazva. Vagyis valójában nincs ekkora gazdasági növek edés ma Magyarországon, mint amennyit kimutatnak, ennél kevesebb, én azt gondolom, hogy inkább a 3 százalékhoz van ez közelebb, mint az 5 százalékhoz. De ez még mindig magas ahhoz képest, hogy mennyi a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme. Varga mi niszter úr is dicsekedett ezzel a számmal, hogy az Európai Unióban a legmagasabb növekedési ütemünk nekünk van, 5,3 százalék, de elfelejtett azzal a másik adattal büszkélkedni, hogy kijött egy másik szám, ahol szintén a lista élén vagyunk, ha nem is első h elyen, de legalább a második helyen, ez pedig az infláció. Romániában 4,4 százalékos infláció volt az első negyedévben, Magyarországon 4 százalékos infláció volt, az EU átlaga 1,6 százalék. Mire utal ez is? Arra utal, hogy egy olyan gazdaságunk van, amely jelen pillanatban igen erőteljesen túlfűtött - és majd a későbbiekben erről még ejtek néhány szót. Ami a hiányt és az adósságot illeti, az államháztartási hiányban valóban folytatódik ez a három részből összeállított hiánymutató, a működési költség, a beru házás és az európai uniós, és ennek az összege 1,5 százalék, de az ESA 2010es módszertan szerint csak 1 százalékos GDParányos államháztartási hiány van, ami valóban egy dicséretes dolog. A strukturális hiány ennél egy kicsivel magasabb, 1,1 százalék, ame ly azonban nem felel meg teljes egészében a konvergenciaprogramban megfogalmazott középtávú hiánycélnak. Ezt egyébként mind a két hozzászóló, tehát az ÁSZjelentés is megemlítette és a Költségvetési Tanács is megemlítette. De ez valóban nem olyan nagyságre ndű, amelyik miatt valamilyen lényeges módosítást kellene végrehajtani. Az adósságGDP alakulása szempontjából akár üdvözölhetjük is azt, hogy a jövő esztendőben, ha minden igaz, akkor 65,5 százalék lesz csak az adósságGDP hányados, és 80 százalék fölöttr ől indult el ez az egész történet, tehát 15 százalékponttal csökkent. Csak ehhez a történethez tessenek önök mindig hozzágondolni vagy hozzászámítani azt, hogy 2010 után folyamatosan, évenként, kumuláltan, GDParányosan 45 százaléknyi európai uniós támogat ást kapott Magyarország, tehát 45 százalékos forrástöbblet jött be. Ezenkívül a magánnyugdíjpénztárak szintén GDParányos 10 százaléka is felhasználásra került, valamint a jegybanki tartaléknak a fele is, ami GDParányosan szintén 5 százalék. Hogyha ezeket összeadjuk, akkor azt láthatjuk, hogy több mint 50 százalékos forrástöbblet jött be, és ebből egy 15 százalékos adósságcsökkentés - mindent GDParányosan mondok - nem olyan nagyon nagy történet, amire olyan borzasztóan büszkék lehetnénk. Ezt gyakorlatilag bármelyik más kormány is meg tudta volna tenni. (13.00) Itt az volt a nagy szerencse… (Közbeszólás a kormánypártok soraiból.) Most is többletből él a magyar gazdaság, tehát a magyar gazdaság improduktív, vagyis nem képes megfelelő többletet termelni, cs ak 2010 előtthöz képest most az a szerencse, hogy ezt EUforrásból tudta megtenni, azelőtt ez a forrás nem állt rendelkezésre, és a Gyurcsánykormányok pedig eladósították az
