Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
278 megélhetést garantáló nyugdíjemelés legyen Magyarországon; hogy az életüket tisztességgel végigdolgozó szüleinknek és nagyszülei nknek biztos megélhetése legyen. Ez a pénz szolgálhatná azt, hogy valódi, a XXI. század kihívásaira felkészítő tudást kapjanak gyermekeink, és fizetésben is kifejezett méltó megbecsülést pedagógusaink. De ebből a pénzből kellene biztosítani az egészséges t ársadalom kialakítását is, hogy orvosaink, ápolóink, szakdolgozóink ne kényszerüljenek külföldön munkát vállalni a biztos megélhetésért, a betegséggel küzdők pedig kapják meg a gyógyuláshoz szükséges ellátásokat itthon. Tisztelt Országgyűlés! Hiába a növek vő állami bevételek, hiába a látszólag szép makrogazdasági számok, ha a jelenlegi hatalom ezeket inkább saját magára és holdudvarára költi, és nem arra, hogy a közös szükségleteinket minél magasabb színvonalon kielégítse, és Magyarországot felzárkóztassa l egalább a régiós országokhoz. Csaba László, a CEU egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Orbán Viktor korábbi tanácsadója szerint a magyar gazdaság minden nemzetközi egybevetés szerint nem fölzárkózik, hanem lemarad az olyan, vele egy ligában focizókhoz képest, mint Észtország, Szlovákia, Lengyelország, Románia pedig öles léptekkel közelít hozzánk. Szóval, nem helyes egy 5 százalékos növekedési ívet kiemelni és minden másról hallgatni - nem én mondom ezt, hanem a miniszterelnök korábbi tanácsa dója. De álljon itt még egy idézet, most nem a miniszterelnök tanácsadójától, hanem magától a miniszterelnöktől: „A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emb erek akarhatnak.” Tisztelt Képviselőtársaim! A forint több mint ötödével, 21 százalékkal gyengült 2010 óta. A miniszterelnök korábbi eszmefuttatása szerint a forint gyengülése azt jelenti, hogy tulajdonképpen ellopják a pénzt az emberek zsebéből. Mivel a b érből, fizetésből és egyéb járulékokból élők gyengébb forint esetén kevesebb árut tudnak megvásárolni a boltokban, a nyugdíjasok juttatása is kevesebbet ér. A miniszterelnök 15 éve még úgy gondolta, hogy a kormánynak a forint gyengítését célzó utalása és k ísérletei a középkori királyok módszeréhez hasonlíthatók, amikor is az uralkodók a pénzek nemesfémtartalmát próbálták meg minimálisan csökkenteni, elcsalva azok értékét. Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden történt azóta. Ha eddig kétségünk lett volna abb an, hogy miért nem akarja bevezetni a kormány az eurót, akkor erre most pontos választ kaphattunk, de ettől még a forint gyengeségét mindenki megérzi. Értjük Varga Mihály miniszter szavait, hogy itthon is lehet nyaralni, de a gyenge forint nemcsak a nyaral ást tervezőknek okoz gondot, hanem az önök által út szélén hagyott emberek millióinak és a devizakárosultak tízezreinek is. A gyenge forint egyértelműen a kormány és a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank felelőssége. És azt láthatjuk, hogy a jövő évet is 321 forintos euróval tervezte a kormány, tehát a forint nem lesz erősebb. Tisztelt Országgyűlés! A kiadási oldal igazságtalanságainak bemutatásához elegendő megnézni, hogy mennyi pénzt szán a Fidesz az állam működésére, és mennyit szán az egé szségügyre, oktatásra, szociális célokra. Az állam működési funkcióira, tehát saját magára költi a kormány a költségvetési kiadások 18,4 százalékát, csaknem 4000 milliárd forintot. Ugye, emlékeznek még arra, hogy a miniszterelnök 2010ben kisebb és olcsóbb államot ígért? Ma a minisztereken kívül van 67 államtitkár, 110 helyettes államtitkár, 54 miniszteri biztos, az összes minisztériumi felső vezető a két tárca nélküli miniszterrel és egy miniszterelnökhelyettessel összesen 244 fő. Tíz év alatt az állam mű ködésének költsége nominálisan megduplázódott, a kiadások arányában pedig 3,1 százalékponttal nőtt. Eközben a jóléti célú kiadások, tehát a szociális területre, nyugdíjakra, egészségügyre, oktatásra fordított költségvetési pénzek arányaiban tíz év alatt 5, 3 százalékponttal csökkentek. A növekvő tortából egyre kisebb szeletek jutnak az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátások területeire. Szerintünk ez nincs így jól, nem helyes, ezért szükséges változtatni, ezért nyújtjuk be a módosító javaslatainkat . Az elosztható pénz több lett, mégis kevesebb jut belőle az állam valódi feladataira, mert a Fidesznek a stadionok fontosak, meg a propaganda, meg soha meg nem térülő atomerőmű. Erre
