Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
276 Nem a külföldieknek vagyunk kiszolgáltatottak, ha már adósságunk van, hogy csak a csillagokban lévő magyar államadósságot, a 83 százalékot említsem, ahonnan indultunk. Ma 70 százalékról beszélünk. Ha két év költségvetésére előtekintünk, akkor már hatvanvalamivel fognak kezdődni a számok. A maastrichti kr itérium 60 százalék elérését várná el tőlünk. El tudták volna képzelni 2010ben, amikor nyakig úsztunk az adósságban, hogy majd kilenc év múlva arról beszélünk, hogy ezt az adósságot kinőhetjük? Persze, visszautalhatok megint a jobbikos vezérszónok mondata ira, hogy abszolút számot illetően még mindig nő a magyar államadósság, és ő azt szeretné, ha nem így lenne. Én is ezt szeretném. De ez illúzió! Kinőni lehet csak ezt a magyar államadósságot. Attól, hogy egyre inkább teljesít a magyar gazdaság, hogy egyre nagyobb lesz a GDP; az a felhalmozott államadósság, amit megörököltünk, tisztelt szocialisták, önöktől, azt kinőjük, és a GDP arányában egyre kisebb lesz. Én boldog vagyok e tendenciák láttán. Nyilvánvalóan ő is, csak hát miért mondaná el a realitásokat, m iért ne az adósság abszolút számáról beszélne. Nyilvánvalóan az Európai Unió kritériumrendszere is azt várja el tőlünk, hogy GDParányosan csökkenjen az államadósság, és ez, hála istennek, ütemesen csökken. Ez a reális költségvetési tervezés eredménye, a t udatos költségvetési tervezés eredménye, és még inkább annak az eredménye, hogy ez a kormány be is tartja a költségvetési törvényt, és tudatosan törekszik az államadósság leszorítására. Ugye, említettem azt, hogy mindennek az előfeltétele a biztonság, ezér t a biztonságra költeni kell. Varga miniszter úr úgy fogalmazott - a költségvetés kiadási oldalát villantom fel , hogy minden lehetséges kiadási tétel, amire egy állam költ, növekedett, így a biztonságot jelentő rendőrségi költségvetés, honvédelmi költség vetés is jelentősen növekedett. (Demeter Márta: Helyes!) De hogy ne csak a biztonság körében mozogjak, néhány számadat. A családokra, mint már mondtuk, több mint 220 milliárddal többet költünk a kiadási oldalon. 48 milliárddal többet költünk, mint a folyó költségvetésben, ’19hez viszonyítva 48 milliárddal többet fogunk költeni oktatásra, 184 milliárddal több jut az egészségügyi kiadásra. A bérek természetesen fontosak. Nem elégszünk meg azzal a bérszínvonallal, ahol ma ez az ország tart, bár itt is jelentő s elmozdulások vannak. A következő évben a közszférában, tehát ahol az állam generálja a béreket, bérekre 238 milliárddal költünk többet, biztonságra pedig összességében 174 milliárd forinttal költünk többet. Néhány dolgot a fejlesztésekről. A vidéki világ várja ezeket a mondatokat, amit itt el kell mondanunk. Azt, hogy a „Modern városok” program folytatódik a maga 4000 milliárdos költségvetésével, azt természetesnek tekinthetjük, hisz ez a folyamat évek óta megy. De a „Magyar falu” programot a most folyó k öltségvetésben vezettük be, és a most folyó költségvetésben a tartalékból van ez finanszírozva. Ez azt is jelentette volna vagy jelenthetné, hogy ha a jelenleg folyó költségvetés számai nem úgy teljesülnek, ahogy ezt a kormány elvárná, akkor nyilvánvalóan ilyen esetben csak a tartalékhoz tud nyúlni, és borulhatna a „Magyar falu” program. Látjuk az idei év költségvetési reálfolyamatait, nincs ilyen veszély. A tartalékból az idei évben azt a 150 milliárdot, amit a magyar falvakra szánunk, finanszírozni tudjuk . A 2020as költségvetésben már nem a tartalékból fizetjük ezt a programot, hanem beépültek a költségvetésbe. Itt csak a nagyságrendeket illetően elmondom, hogy ez továbbra is egy 150 milliárdos tétel lesz; ahogy idén is közutakra körülbelül 50 milliárdot költünk, ez így lesz majd a következő költségvetési időszakban. Aki ismeri a magyar vidéket, tudja, hogy ez nagyon fontos. A településeken a fejlesztéseket tekintve szép folyamatok tudtak már eddig is megvalósulni, de ha a falvakból ki kell mozdulnunk és o débb kell mennünk a járásszékhelyre vagy egy másik településre, akkor lehetetlen útviszonyokat kell leküzdeni, ezért a közútfejlesztési program rendkívül fontos. Ezt a polgármesterek egyébként első helyen igénylik is mindig. A falusi CSOK megint a családok at illeti. Visszautalok arra, amit Z. Kárpát Dánielnek üzentem, hogy nem egyszerűen bérlakások, hanem normál lakásviszonyok megteremtése viszonylag kedvezően megtörténhet a magyar vidéki világban. Ez 50 milliárd forinttal lesz támogatott. És az az intézmén yfejlesztés, ami nagyon sok programon keresztül Gyopáros Alpár kormánybiztos
