Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
272 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Jelzem képviselő úr felé, többször jelezte képviselőtársainak, hogy közbeszólnak. Képviselő úr, ön Szűcs Lajos képviselő urat végig kommentálta. Azt gondolom, a példaadás ezen a területen is meghatározó. Köszön öm megértésüket, és kérem is, ha lehet, tartsuk be a házszabályt. (Z. Kárpát Dániel: Köszönöm a pártatlan ülésvezetést!) Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Urak! A Jobbik, látom, keresi a hangját. Tegnap Kárpáti Anita az én értékelésem szerint az adótörvényekről reálisan beszélt… (Z. Kárpát Dániel: Legal ább a neveket írd fel, ha kritizálni akarsz!) Bocsánat, Kőrösi Anita reálisan beszélt, megfogalmazott kritikai észrevételeket is, de alapvetően olyan tónusban beszélt, ahogy azokról az adótörvényekről lehet. Ma visszajött a Jobbik másik vezérszónoka, és el mondta azt, amit tőle évek óta hallunk. Majd a társadalom, az önök szavazói is eldöntik előbbutóbb, hogy kinek van igaza. (Z. Kárpát Dániel: Ez nagyon szakmai érv!) Mert persze, amikor a költségvetésről beszélünk, akkor számokról is beszélhetünk, sőt besz élünk is számokról, csak ezeket sokféleképpen lehet értékelni, ezt én elfogadom. Hallottunk tegnap is egy értékelést, hallottunk ma is egy egészen más típusú értékelést. Azért mondtam, hogy keresik önök még az igazi hangjukat, de ez az önök leckéje. Amikor egy költségvetést tárgyalunk, akkor valójában költségvetési folyamatokat lehet csak elemeznünk. Tehát azt kell néznünk, hogy ez a 2020as költségvetés hogyan illeszkedik abba a költségvetési folyamba, amit már az előző évek során megéltünk. És akkor itt t érek ki erre a gondolatsorra is, amit az előbb Z. Kárpát Dániel mondott, hogy mi öt éve gyakorlatilag légvárakra építjük a költségvetést, elhangzik ez a vád, mert év közepén elfogadjuk már a következő év költségvetését, akkor, amikor még nincs meg az előző év zárszámadása. Igazat adnék neki, ha egyetlen példát tudna mutatni ebben az öt évben, hogy egyetlen számunk egyszer ne teljesült volna. Ha egyet tud mondani, akkor önnek már részben igaza lehet, de öt év alatt egyetlen ilyet se tudott felmutatni. Tehát szó nincs arról, hogy ezek a költségvetések légvárra épülnek, ezek öt év óta, sőt tíz év óta teljesülnek minden fő számot tekintve, és biztosak lehetünk abban, hogy ez 2020ban, a most elfogadásra kerülő költségvetésben is így lesz. Amikor azt állítom önök nek, hogy költségvetési folyamatokat kell elemezni, akkor ezzel azt is mondom, hogy csak úgy van értelme beszélni a 2020as költségvetésről, ha megnézzük, hogy honnan indultuk 2010ben. 2010 azért egy kapaszkodó, mert azóta tervezzük mi a költségvetést, és előtte megörököltünk egy valamifajta helyzetet, amire nekünk akkor reagálnunk kellett. Emlékeznek még, tisztelt képviselőtársaim, arra a helyzetre, hogy 2008 őszén csődbe került ez az ország. Ezt önök a túloldalon se vitatják. Akkor egy rendkívül gyorsan felvett hitel mentette meg az országot a konkrét csődhelyzettől. A konkrét csődhelyzet azt jelentette volna, hogy másnap a közszolgáknak nem tudnak fizetést adni, vagy nincsenek nyugdíjkifizetések. Ezt a GyurcsányBajnaikormány akkor egy gyors hitelfelvét ellel elkerülte, ezt a drasztikus hitelt, amit akkor felvettek azért, hogy az országot megmentsék a csődtől, azóta az Orbánkormányok visszafizették. Nyilvánvalóan a magyar gazdaság teljesítménye van természetesen emögött, a magyar adófizetők, a magyar emb erek erőfeszítése van amögött, hogy vissza lehetett fizetni ezt a hatalmas összeget. Akkor azt lehetett mondani, hogy az államháztartás minden egyes szereplője nyakig el volt adósodva. Nyakig el volt adósodva az állam, nyakig el voltak adósodva a vállalato k, nyakig el voltak adósodva az önkormányzatok és sajnos a családok is. Akkor is beszélhettünk a családok helyzetéről. A családokat az jellemezte, körülbelül egymillió családot, hogy devizaadósságban úsztak. Ezt az adósságtömeget, ezt az eladósodottsági he lyzetet nyilvánvalóan kezelni kellett, és ezt 2013ig különböző válságkezelő intézkedésekkel a magyar gazdaságpolitika, a magyar költségvetési politika teljesítette is. Azóta 2013 egy fordulópont ebben a költségvetési folyamban. 2013at tekinthetjük egy ol yan évnek, amikor már növekedési pályára tudtuk állítani a költségvetést. Tehát addig az addigi
