Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
249 (9.00) Ezért mindenképpen fon tos a megkezdett fehérítő intézkedések következetes folytatása. Az adórendszernek az átalakítása döntő szerepet játszik a mai gazdaság stabilitásának a kialakulásában. A tervezett gazdasági növekedés elérése mellett a hiány és az államadósság alakulására v onatkozó előírások egy kivétellel teljesülnek. Véleményünkben ezúttal is felhívjuk a figyelmet, hogy az 1,1 százalékos tervezett strukturális deficit 0,1 százalékponttal meghaladja a ’1923ra vonatkozó konvergenciaprogramban meghatározott középtávú költsé gvetésihiánycélt. Ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából, jogszabály által előírt szankció nem kapcsolódik hozzá. A központi tartalék jellegű előirányzatok összege együttesen 488 milliárd forint, amelyből a GDP köz el 0,8 százalékát kitevő Országvédelmi Alap kiadási előirányzata 378 milliárd forint. A feltárt kockázatok költségvetési intézkedésekkel kezelhetőek, a tervezett, rendkívül masszív tartalékok pedig megfelelő biztosítékot adnak a felmerülő költségvetési koc kázatok kezelésére. Az államadósságmutató 2020. év végére tervezett 65,5 százalékos értéke alapján tovább folytatódik a GDParányos adósság csökkenő tendenciája. Mindez elősegíti, hogy a jövőbeli gazdasági növekedést az államháztartás gazdálkodási folyama tai ne veszélyeztessék. Az államadósságszabály teljesülése érdekében 2020ban is jelentős nagyságrendű, úgynevezett implicit tartalék, a reálGDPnövekedés ütemének 22,4 százaléka áll rendelkezésre, amely a gazdasági növekedés esetleges lassulása esetén is biztosítja az államadósságszabály teljesülését. Véleményünkben felhívtuk a figyelmet, hogy a felülről nyitott előirányzatok esetében is szükséges az előirányzat dokumentumokkal való alátámasztása, mert ennek hiánya kockázatot jelent a költségvetés végr ehajtása során, emiatt szükséges a felelős költségvetési gazdálkodás erősítése e tekintetben. Véleményünkben rávilágítottunk arra is, hogy az államadósságkezelés finanszírozási kockázatainak biztonságos kézben tartása szempontjából alapvető fontosságú, ho gy elegendő nagyságrendű úgynevezett likvid forrás álljon rendelkezésre az aktuális kötelezettségek teljesítéséhez. A likviditás mértékének meghatározása során indokolt figyelembe venni egy előre nem látható, esetleges negatív pénzügyi sokk hatását. Ennek érdekében olyan likviditásmenedzsmentre van szükség nemzetgazdasági szinten is, amely biztosítja, hogy a felmerülő kötelezettségek fedezeteként legalább annak háromszorosa állna rendelkezésre likvid eszközök formájában. A likviditáskezelés keretében az áll ampapír típusú finanszírozás a megkezdett iránynak megfelelően tovább bővíthető, elsősorban a hazai forrásokra támaszkodva, a devizakockázat kiküszöbölése érdekében. A 2020. évre tervezett uniós támogatások a korábbi évekhez képest várhatóan kisebb finansz írozási terhet rónak a központi költségvetésre, amely a pénzforgalmi hiány alakulása szempontjából kedvező hatást hordoz. A korábbi években teljesített, a központi költségvetés által megelőlegezett uniós támogatások Európai Bizottság általi megtérítése jav ítani fogja a központi költségvetés likviditását, illetve az éves pénzforgalmi hiány mértékét egyaránt. A központi költségvetés 2020ra a hazai felhalmozási költségvetés keretében nagyságrendileg 2000 milliárd forint összegben tartalmaz beruházásokat. A ga zdaságfejlesztési, az infrastrukturális és lakosságtámogatási beruházások közvetlenül, az egyéb területekhez kapcsolódó beruházási programok közvetetten támogatják a 2020. évi gazdasági növekedést. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat parlamenti megtár gyalását megelőzően nyilvánosságra hozott véleményadáshoz korábban közzétett makrogazdasági, költségvetési témájú számvevőszéki elemzéseket is figyelembe vett az Állami Számvevőszék, az elemzés, illetve korábbi ellenőrzési tapasztalataink alapján pedig köv etkeztetéseket fogalmaztunk meg. A jelenlegi gyors ütemű gazdasági növekedés révén folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek felkészülni a jövőbeli, kisebb gazdasági bővüléssel jellemezhető időszakra.
