Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 18. kedd - 74. szám - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ált... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
224 Én javasolnám egyébként a differenciált nyugdíjemelés végiggondolását a jövőben, és számtalan olyan jobbikos programpont adódik, a költségvetési vitában ismertetni fogjuk ezeket, amelyekkel a fenntarthatóság felé tudunk el mozdulni. Szó esett itt a bérek növekményéről, és kénytelen vagyok kitérni egy gondolattal erre is. A bérnövekedés az utóbbi szűk évtizedben elvitathatatlan, örüljünk neki, hogy így van, ugyanakkor úgy gondolom, és tartom ezt az állítást, hogy nem Magyaror szág Kormányának teljesítménye az eredője ennek a minimális bérnövekménynek, hanem jellemző módon a munkaerőhiány által sújtott ágazatokban a piaccal termeltették ki a bérnövekmény hátterét anélkül, hogy Magyarország Kormánya kedvező klímát biztosított vol na ehhez, sőt bizonyos területeken Magyarország jelenlegi kormánya ellene hatott a bérnövekményfolyamatnak. Például a multicégekkel kötött stratégiai megállapodásaikból, cáfoljanak meg, ha nem így van, de egytől egyig hiányzik a magyar bérek felzárkóztatá sának szándéka. Nem akarok olcsó politikai vitát generálni azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök SzaúdArábiában még azzal kampányolt, hogy jöjjön ide a működő tőke, mert kellőképpen alacsonyak a magyar bérek és kellőképpen rugalmas a munka törvénykönyve - sajnos mind a kettő így van , hiszen egy politikai vezető egyegy kiszólása nem feltétlenül jelent szakmai programot. Bár célszerű lenne tisztába tenni ezt is, és tisztázni azt, hogy mi a FideszKDNP valódi alapállása ebben a kérdésben. Azt látjuk, ha a magyar bérek dinamikáját vizsgáljuk, hogy a visegrádi országok közül is a sereghajtók közé tartozunk bérnövekmény tekintetében 2010 óta, és ha megvizsgáljuk a magyar bérszínvonalat, azt látjuk, hogy bizony a dolgozói szegénység tekintetében Európában, az Unió országai között a top háromban ott van Magyarország, és a magyar bérek egy nagyonnagyon alacsony bázisról tudtak a piac által növekedni. Nem akarok ezzel eredményeket elvitatni, azt akarom mondani, hogy a rendszerben sokkal több tartalék van: a mult icégekkel alkotott stratégiai megállapodások újratárgyalásával és hatékony állami beavatkozással, gondoljanak csak a közszférára, el lehetne érni azt, hogy legalább a termelékenység lassú növekményének megfelelően növekedjenek a bérek is. A Jobbik béruniós koncepciója erről szólt és semmiképpen sem adózási jogosítványok átadásáról. Ezt azért szeretném tisztázni, mert volt ilyen felvetés, kiszólás. Hogy a bérunióval miért nem akarunk adózási jogköröket átadni, ezt egy példával meg tudom vilá gítani. Ha itt a Nagycsarnokban kiválasztunk egy zöldségest vagy egy tetszőleges kofát, és összehasonlítjuk az ő bérezését egy Benelux államokbeli, mondjuk, egy holland zöldségesével, ha mindenféle adózási jogkör tekintetében minden adóját lenullázzuk az i tteninek, akkor sem fogja tudni a holland bérszínvonalat hazavinni, sőt még a harmadát sem. Tehát látható, hogy nem erről van szó. A koncepció lényege a termelékenységi növekményhez igazított bérnövekmény elérése, tehát hogy ez az olló ne szélesedjen továb b, adott esetben szűküljenek a szárai és közelítsenek egymáshoz, de ez irányban Magyarország Kormánya nem tett lépéseket. Még egyszer mondom: társadalmi katasztrófával fenyeget az, hogy a bérek növekménye még mindig lassú, a régió országaihoz képest is elt örpül számos esetben, semmiképp nem veszi fel a versenyt a nyugateurópai átlaggal. Nem is ezt várjuk tőle, hiszen nem scifit akarunk teremteni, hanem valós elvárásokat. De azt látni kell, hogy bőven több tartalék van a magyar gazdaságban, és a tartalék n agyjából itt látható egy grafikonon előttem. Nem mutatom fel, nehogy tiltott szemléltetés legyen, de azért államtitkár úr számára elmondom, hogy egy egyszerű guglizással meg lehet találni azt a grafikont, amely a várható áfabevételeket takarja és a várható társaságiadóbevételeket. Itt azt látja, államtitkár úr, hogy több mint tizenkétszeres a szakadék, ennyire picike a társaságiadóbevételi várakozás, hiszen ebből hiányzik az elképzelt közteherviselés alá tartozó, multicégek által befizetett elképzelt adó, merthogy ez nem realizálódik Magyarországon, szánalmasan alacsony az adózási hajlandóság a multiszektorban.
