Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 18. kedd - 74. szám - Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Drégelypalánk és Ipolyhídvég (Ipel'ské Predmostie) települések közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló megállapodás kihi... - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
192 Kárpátalja esetében korántsem ennyire rózsás a kép. Délvidéken és Kárpátalján is több helyen lenne szükség új határátkelők nyitására. Kárpátalján például a teljesség igénye nélkül Nagypalád és Kispalád között, vagy ahogy azt Gyüre Csaba képviselőtársam nem is olyan rég egy parlamenti felszólalásban jelezte, Szalóka és Tiszaszentmárton között is régi igénye az ott lakóknak, hogy legyen közvetlen határátkelő, de ilyen a HetyenTiszakerecseny közötti átkelő is. Emellett pedig arra is tekintettel kéne lennünk, hogy a már megépült határátkelők úgy üzemeljenek, hogy valóban be tudják tölteni azt a célt, amelyet határátkelőként egyébként be kell töltenie. Gondolok itt arra, hogy például Délvidéken is a Tiszasziget és Gyála között üzemelő határátkelő, régi kérése az ottaniaknak, hogy legyen éjjelnappal, 024 órában átjárható, és egy régi adóssága a két országnak, hogy ennek a feltételei nem teljesülnek. De említhetném akár itt UkrajnaMagyarország viszonylatában a csapzáhonyi vagy pedig az asztélyberegsurányi határátkelőket is. Azok, akik rendszeresen közlekednek vagy ingáznak ezekben a régiókban, tudják, hogy nemritkán 68 vagy akár tízórás sorok is kialakulnak, és ez teljesen ellehetetleníti az egyébként akár munkavállalási, aká r magán- vagy turisztikai céllal közlekedő lakosok utazását. Azt gondolom, és csupán arra akartam ráirányítani az önök figyelmét, hogy nem elég határátkelőket, új utakat vagy új hidakat építeni. Biztosítani kell azt is, hogy ezek az elkészült határátkelők és új határátkelőcsomópontok úgy üzemeljenek, hogy mind a két ország határ menti lakosainak a megelégedésére szolgáljanak. Összefoglalóan annyit tudok elmondani, hogy azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke az, hogy a Kárpátmedencében a határ menti régió kban biztosítsuk azt, hogy a szétszabdalt magyar közösségek közötti kapcsolattartás minél könnyebb, minél egyszerűbb legyen, ezért a Jobbik részéről támogatni fogjuk ezt a javaslatot. Bár nem tartozik szorosabban véve a most tárgyalt javaslathoz, de muszáj néhány szó erejéig kitérnem arra, hogy amikor a magyarszlovák viszony és a kétoldalú kapcsolatok rendre terítékre kerülnek, a magyar kormány mindig az előkészítés alatt álló gázvezetékekről, új hidak és utak átadásáról példálózik, amikor azt akarja demon strálni, hogy mennyire jó a magyarszlovák viszony. Sajnos azonban, tisztelt képviselőtársaim, ennél sokkal súlyosabb, fajsúlyosabb ügyekben nincs előrelépés a két ország között. Sőt, nemhogy előrelépés nincs, hanem konkrét visszarendeződés van. Elég itt u talni a Benešdekrétumokra, amelyek kollektív bűnös nemzetként, népként azonosítják a felvidéki magyarságot; arra a Benešdekrétumra, amellyel a tarsolyában Szlovákia egyébként Magyarország mellett az Európai Unió teljes jogú tagja tudott lenni, és amely d ekrétumokról azóta egyébként többször a szlovák fél egyoldalúan jelezte, hogy nem tartják szükségesnek ennek a felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését. De lehetne említeni az állampolgársági ügyet, amely határozottan tiltja a kettős állampolgárságot. S emjén Zsolt miniszterelnökhelyettes úr erre mondta azt, hogy jöjjenek át titokban, fű alatt a felvidéki magyarok, és vegyék fel itt Magyarországon az állampolgárságot, mi majd nem adjuk ki őket. (13.30) Azt gondolom, hogy ezek az esetek a lehető legtávolabb vannak azoktól, ami alapján ki tudnánk jelenteni, hogy előremutató és jó a két ország közötti viszony. De itt van a mai napig nem megoldott nyelvtörvény, a felvidéki magyar kisiskolák bezárásáról szóló hírek vagy éppen a legutóbbi időszakban a magyar himnusz éneklésének a korlátozása is. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy hidakat akkor van értelme építeni vagy akkor van elsősorban értelme építeni, hogyha bízunk abban, hogy ezeket a jelenleg m agyarlakta régiókat a határ mindkét oldalán össze tudjuk kapcsolni. De ha nem lesznek magyar emberek, nem lesznek a magyar nyelvet, a kultúrát, az örökséget továbbvivő, magyar identitással bíró emberek a határ túloldalán, ha egész egyszerűen az ő létezésük et a környező országok ellehetetlenítik és egy erőszakos asszimiláció útján őket beolvasztják, akkor ezeknek a hidaknak az építése legfeljebb gazdasági célokat szolgálhat.
