Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 18. kedd - 74. szám - Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ált... - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
172 Az utolsó gondolatkörben pedig én is arra az ellentmondásra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ha már egyszer ann yit emlegetik, és bizonyára örvendetes lesz, ha a turizmus - és maradjunk az előbbi gondolatnál - versenyképességét növelni akarják, növelni fogják, remélem, az áfa csökkentésével, ugyanakkor pedig be is vezetnek egy másik adót, amivel gyakorlatilag nem 5 százalékos, csak ezt elfelejtik mondani, mivel itt mindenki hivatkozott az 5 százalékra való csökkentésre, csak azt elfelejtette mondani, hogy hozzátesznek egy 4 százalékos turisztikai fejlesztési hozzájárulást, amelyet egyébként nekik meg fizetni kell. Sz óval, összességében a jogharmonizációt támogató gondolatok mellé javasolt rózsaszín felhőket kevésbé tudom tolerálni. Mivel érdemi változás abban a koncepcióban nincs, hogy inkább azokat a keveseket támogatja ez az adótörvény, akik az önök számára a legked vesebbek, viszont azt a sok embert, akiket meg leginkább érinthet, ők maguk csekély lehetőségeik nyomán ez ellen most nem tudnak tiltakozni azon kívül, hogy én elmondom érdekükben azt, hogy a 80 ezer forintos nyugdíj 27 százalékos adómegcsapolásával járó e ljárás helytelen. Ezt önök tovább folytatják, remélem, egyszer nemcsak azzal büntetik önöket, hogy itt végig kell hallgatni engem, hanem azzal is, hogy egyébként a szavazataikat megvonják önöktől, folytatva a 2019. évi jó hagyományokat. (Dr. Hargitai János : Igaz, csak 53 százalék volt.) Bízom ebben, és akkor önök is rádöbbenhetnek arra, hogy itt az ideje annak, hogy változtassanak, leginkább az emberek érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tiszte lt Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Csárdi Antal képviselő úr. Nyugodtan tegye föl a mikrofont, majd annak megfelelően igazíttatom az időt. Igen, kérem, akkor most innentől indul a képviselő úr felszólalása. Parancsoljon! CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről : Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az adótörvényekről szóló törvény kapcsán beszélnünk kell az ország jövőjéről. A költségvetés kijelöli a nagy irányokat, és ez természetes, még is sokatmondó, hogy amire külön figyelmet fordítunk évről évre, azok elsősorban az adótörvények. Ez rögzíti, hogy mindennek az alfája és ómegája a gazdaság, kitől mennyit veszünk el, kinek mennyit adunk, mit ösztönzünk és mit próbálunk gátolni. Azt gondolo m, hogy itt az ellenzéknek a sokéves tapasztalata alapján kevés beleszólása lesz ezeknek az irányoknak a meghatározásába. Azt gondolom, hogy ez sajnálatos. Úgyhogy nem is nagyon tehetünk mást, mint hogy kármentésként elmondjuk az adótörvényen keresztül is bemutatva, hogy mi, zöldek milyen társadalmi, gazdasági környezetet tartanánk kívánatosnak. Röviden és tömören: igazságos, fenntartható, emberközpontú, zöld és innovatív gazdaságot szeretnénk. A 2010 utáni adórendszer a szélsőségesen igazságtalan társadalo m felé lökte Magyarországot, ennek minden következményével együtt. Elhiszem, hogy a számok nagyon jól mutatnak, csak azt gondolom, hogy a statisztikákban olyan mérhetetlenül nagy a játszótér, hogy nem vagy csak nagyon ritkán mutat meg bármilyen apró kis sz eletet is a valóságból. Azt gondolom, hogy az egykulcsos adó, kiegészülve a minden szinten a multikat támogató kormányzati politikával a gazdag kevesek és a milliónyi szegény magyar társadalmát teremtette meg. Ma egy multinacionális cégnek évről évre könny ebb, míg egy hazai kkvnak évről évre nehezebb. A leggazdagabb felső középosztály egyre több segítséget kap, míg a társadalom maradéka, ez a 8090 százalék csak abban reménykedhet, hogy jövőre talán nem lesz még nehezebb. Vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek évek vagy akár évtizedek óta várják, hogy az állam végre segítsen nekik boldogulni, de minden évben csalódniuk kell. A családi pótlék elvesztette értékének jelentős részét, az egyszülős családok sorsa az elszegényedés, a minimálnyugdíj évek óta vá ltozatlan, a köztisztviselők javadalmazása szintén elmarad attól a munkától, amit elvégeznek, pedig azt gondolom, hogy ha valahol, az Országgyűlésben, ebben a Házban a köztisztviselők munkáját illene
