Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 18. kedd - 74. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
142 rabszolgatörvény elfogadtatásával megágyaztak a multik kizsákmányolásának Magyarországon. Önök készítették elő a terepet, pedig önök rakták azt óriásplakátra, hogy ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeink et. Ezek a multik még ezeket a megnyirbált, a munkavállalók kárára megváltoztatott törvényeket sem tartják tiszteletben. 2010 előtt rendezett munkaügyi kapcsolatok kellettek ahhoz, hogy állami támogatást kapjon bármilyen cég. Nagyon kíváncsi lennék ezekre a kapcsolatokra, bár láthatjuk a sajtóhírekből a Suzuki kapcsán, és arra is - ennek kapcsán egy írásbeli kérdést nyújtottam be , hogy milyen állami támogatásokat kapott ez a cég az elmúlt időszakban önöktől. Elég volt ebből! Válaszolják meg végre ezeket a kérdéseket, álljanak a munkavállalók pártjára, álljanak a munkavállalók mellé a kizsákmányolókkal szembeni küzdelmükben. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ a kormány nevében Bodó Sándor á llamtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Képviselő úr a felszólalásában ismét párhuzamot vont a munka törvénykönyve 2018as módosítása és a Suzuki esztergomi gyárában történt tavaszi események között. Ezzel kapcsolatosan azt tudom önnek mondani, hogy a Suzuki volt… (Zaj az MSZP és az LMP soraiban.) - érdekli a válasz, képviselő úr? A Suzuki volt az első cég, amely a rendkívüli munkaidő megemelésének a lehetőségével nem kívánt élni, és ezt elsőként ki is jelentette. Tehát az a hangulatkeltés, amit ön korábban ebben a témában megkezdett, most is fokozódik. Arra a konkrét mondására pedig, hogy egyébként a víz sem jó ízű, nehéz mit mondani itt a parlamenti kapcsolatrendszerben. (Németh Szilárd István: Meg a szőlő is savanyú!) A szakszervezetek alakulása és megszűnése egyébként egy folyamatosan zajló dinamikus esemény, ezt nyilván ön is tudja. Adott pillanatban a cég dolgozói készteté st éreznek arra, hogy szakszervezetet alakítsanak (Derültség az LMP és az MSZP soraiban.) , és esetenként, ha mondjuk, megvalósul az a cél, amiért küzdöttek, ha pedig ez megszűnik vagy okafogyottá válik, abban esetleg a szakszervezeti tagok passzivitása is jelen lehet. (9.30) Tehát a szakszervezetek alakulása, illetve működése nyilvánvalóan egy cég belső ügye, illetve az azon belül dolgozók belső ügye. Hazánkban nyilván jogszabályok alakítják azt a környezetet, ami ennek a működését biztosítja. Magyarország on tehát a szabályok abszolút lehetőséget adnak arra, hogy a munkavállalók szakszervezetet alakíthassanak természetes módon, ennek megvan az eljárás szerinti rendje, és maga az Alaptörvény is a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek működésérő l nyilatkozik. A munka törvénykönyve ezzel összhangban a munkajogon belül szabályozza a szervezkedési jogra vonatkozó garanciákat. A munkavállalók tehát jogosultak a munkáltatónál szakszervezetek alakítására, a munkavállalóknak, a munkáltatóknak joga tehát , hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. A munka törvénykönyve egyértelműen kimondja, hogy a szakszervezethez való tartozás vagy abban valamiféle tisztségviselés miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni. Amennyiben ez mégis esetleg megtörténhet, megvan az a jogi garancia, amivel a sérelmet vagy vélt sérelmet elszenvedő élhet, és ebben az esetben nyilván ezt az utat kell járnia. Tisztelt Képviselő Úr! A munkabéke fenntartása érdekében a törvény tehát - ahogy említettem - szabályozza a szakszervezet működését, üzemi tanács működését, a kapcsolattartás rendszerét. A kormány egyedi intézkedésekkel nyilván nem avatkozhat és nem is avatkozik ezeknek a folyamatoknak a rendszerébe. A kormány - ahogy feladata is - biztosítja azokat a jogszabályi garanciákat , amelyek értelmében a munkavállóknak joguk van az érdekeik előmozdítása érdekében
