Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 18. kedd - 74. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
139 munkaviszony után 198 ezer forint nettót keres. Itt egy fizetési papír egy létező, Magyarországon valóban a Magyar Nemzet és az Echo TV univerzumán kívül létező szociális munkás fizetési papírja, ő 187 ezer forintot keres úgy, hogy szakirányú végzettsége van, de csak azért keres ennyit, mert munkaidőpótlékot kap azért, mert ünnepnapokon, illetve hétvégéken dolgozik. Tanult kollégám kiszámolta, hogy ha nem lennének meg a pótlékok, mennyit keresne. Ez 158 ezer forint nettó lenne. Az a helyzet, hogy a Központi Statisztikai Hiv atal adatai alapján ez 2019. március, úgyhogy államtitkár úrnak remélhetőleg ezzel nem lesz problémája, hacsak nem ez már a központi Soroshivatallá lépett elő, és ők is hazudnak. Jelenleg a szociális ellátásban dolgozók munkabére átlagos nettó 170 ezer fo rint. Még az egészségügyi ellátásban is 340 ezer forint a dolgozók átlagbére. Az sem sok, de azért lényegesen több, mint ami a szociális ellátásban van. Az a helyzet, hogy önök ágazati pótlékot emeltek csupán, és ezek teljesen összevissza vannak. Ez komoly bérfeszültséget okoz. Vannak olyanok, akiknél 18 év munkaidővel több a pótlék, mint másnak, akinek 22 év munkaidő után, azért, mert ezt minden költségvetésben külön emelik. Ráadásul, mivel ekkora a különbség az egészségügy és a szociális szektor között, a szociális szektorból elszívó hatással van az egészségügyi szektor, és egyre nehezebb idősek otthonában, értelmi fogyatékosok nappali otthonában vagy egyéb jellegű szociális intézményben munkaerőt találni. NyugatMagyarországon olyan szintű munkaerőhiány v an, és ez azért van, mert ha elmegy egy szociális dolgozó 30 kilométerrel arrébb Ausztriába szociális dolgozóként dolgozni, akkor többet keres, mint az a nyugatmagyarországi intézményvezető, aki az ő intézményét vezette. Ez a helyzet ma Magyarországon. Az t kérem, hogy amikor államtitkár úr válaszol, ne nekem válaszoljon, ne a szokásos fideszes paneleket mondja, hanem mondja el ezeknek az embereknek, akiknek a valós fizetését mondtam el, hogy mikor fogja őket a magyar kormány megbecsülni. Egy nagyonnagyon fontos munkát végeznek, talán az egyik legfontosabb munkát végzik az állami szektorban, és nem keresnek sokszor többet, mint a garantált bérminimum. Tehát mondja el, hogy milyen konkrét emelések lesznek, és ezek az emelések hogy fogják például annak a magy ar állampolgárnak a béreit olyan színvonalúvá tenni, amit megérdemel, akinek a fizetési papírját megmutattam. Ezek az emberek nem pártpolitikai ügyek, arról szólnak, hogy megbecsüljük ezt a szektort, ezt a szektort, amit sem önök a korábbi kormányban, sem az első Orbánkormány nem becsült meg kellően. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE, az E mberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Önnel szemben én szeretném meg is köszönni ezeknek az embereknek a munkáját, amit nap mint nap végeznek. Tudja, ilyen felszólalásokat, h ogy holnap összeomlik a szociális rendszer, a magyar gazdaság és a többi, és a többi, ezt kilenc éve itt, a parlamentben sokaktól hallottunk. Eltelt jó pár esztendő, és többletforrásokat tudtunk most már biztosítani minden ágazat számára, így a szociális á gazat számára is. Az elmúlt két esztendőben az átlagbér 50 ezer forinttal nőtt a szociális szférában is azon többletforrásoknak köszönhetően, amiket idejuttattunk, és szerencsére nem az következett be, amivel ön és a kollégái félévente itt mindig riogatnak , felállnak, és ugyanezt a mantrát elmondják, amit ön is elmondott. Tisztelt Képviselő Úr! Furcsa a szociális szférában a juttatások, bérek alacsony színvonalával kapcsolatos felszólalást hallgatni olyan politikai frakciók, politikai pártok képviselőitől, akik itt a parlamentben a tavalyi év végén, amikor megszavazhatták volna az ápolási díjak radikális emelését nem salátatörvényként, hanem egyértelmű törvényjavaslatként, akkor inkább dudálgattak,
