Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 17. hétfő - 73. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
131 adatokkal ezeket a felszólalásokat, és benyújtottuk a megfelelő, szintén a szakma által kitermelt és megalkotott különböző törvényj avaslatokat. Ezeket a magyar Országgyűlés kormánypárti többsége rendre leszavazta, lesöpörte. (21.50) Ez rendben is való lenne, ha ehelyett benyújtottak volna saját javaslatot és megoldották volna ezeket a problémákat, de ezt elmulasztották. Ha most megné zzük a jövő évi költségvetés tervezetét, akkor láthatjuk, hogy a kormány továbbra sem kíván szembenézni ezekkel a legfontosabb problémákkal, ezekkel az alapvető rendszerproblémákkal. Sajnálom, néhány perccel ezelőtt még itt ült Banai államtitkár úr, és épp en egy ilyen problémát említett a vidék helyzete kapcsán, most már nem várta meg ezt a lehetőséget, hogy válaszoljak neki. Rengeteg ilyen problémát és rengeteg ilyen összeomlás szélére került közszolgáltatást említhetnék, de én magam mint vidéki képviselő, engedjék meg, hogy két, konkrétan a vidéki térségeket nagyon erőteljesen érintő problémával és néhány konkrét számmal támasszam alá ezt a rendkívül súlyos állítást. A retorikában a magát nemzetinek hazudó kormány fontosnak tartja a vidéki térségek fejlesz tését, és bevezetnek vagy indítványoztak néhány olyan javaslatot, ami valóban ezt célozná. A „Magyar falvak” programot említette államtitkár úr is, a mai napon több kormánypárti képviselőtársam, de beszéltünk korábban a falusi CSOKról is. Ezek önmagukban fontos intézkedések lehetnek, csak önmagukban elégtelenek, tehát érdemben a problémák súlyához nem mérhetők. Államtitkár úr említette, hogy a vidék legfontosabb infrastruktúrája az úthálózat, az alsóbbrendű úthálózat, hogy az rendkívül rossz állapotban van , de a „Magyar falvak” programon belül a megfelelő költségvetési sor majd megoldja ezt a problémát. A költségvetés valóságtartalmát aláhúzza az, hogy a „Magyar falvak” programban 50 milliárd forint értékben 430 kilométer összekötő és bekötőút fejlesztése s zerepel, ehhez képest a hivatalos statisztikák szerint 16 ezer kilométernyi rossz, illetve nem megfelelő állapotú vidéki, alsóbbrendű út várja az azonnali felújítást. Ebből látszik az, hogy a kormány gyakorlatilag, mondhatni, szinte semmit nem tesz a vidék felzárkóztatása érdekében, és ennek megfelelően mind a „Magyar falvak” program, mind a falusi CSOK csak egyfajta retorikai elemként értelmezhető, de azt senki ne gondolja, hogy ilyen módon, hogy tönkremegy, gyakorlatilag szétesik az úthálózat, bármilyen m ódon lehet érdemben tenni a vidék népességmegtartó ereje megteremtése érdekében. Egy másik vidéki példa, a vidéki térségeket különösen sújtó példa a vízügyek helyzete, erről is már több körben vitatkoztunk itt a magyar Országgyűlésben, itt el tudok mondani szintén néhány sokkoló statisztikai adatot. Ma a víziközműrendszerek tekintetében, az ivóvízhálózat tekintetében 25 százalék a hálózati veszteség, tehát a megtermelt ivóvíz 25 százaléka el sem jut a fogyasztókhoz a különböző hálózati hibák miatt. 20 száz alék alá csökkent a megfelelő minősítésű vízrendszerek aránya, ez szintén szakmai dokumentumokban szereplő statisztikai adat, tehát nem egy ellenzéki fantazmagória terméke. 2012 óta - szintén hivatalos statisztikák alapján - duplájára nőtt a meghibásodások száma a víziközműrendszereket érintően, és az önkormányzatoknak, az ellátásért felelős önkormányzatoknak pedig nincs forrás, hogy ezeket a megfelelő karbantartásokat elvégeztessék, ugyanis olyan kormányzati intézkedéseknek voltunk tanúi, ami az elmúlt id őszakban különösen nehéz helyzetbe hozta a szolgáltatásokért felelős, a szolgáltatásokat bonyolító víziközműcégeket, ezek jelentős része veszteségesen működik, néhány közülük a csőd szélére került. A Magyar Víziközmű Szövetség szerint 1500 milliárd forint ra lenne szükség 15 éves távlatban a legfontosabb karbantartási és pótlási munkák elvégzéséhez. A Megyei Jogú Városok Szövetségének becslése még félelmetesebb, ők 3000 milliárd forintra teszik a forrásigényeket 15 éves távlatban azért, hogy a legfontosabb közszolgáltatás, az ivóvízszolgáltatás működjön. Ehhez képest a kormány egy másfél milliárdos karbantartási alapot hozott létre, és ennek megfelelő összeg látható a jövő évi költségvetésben is.
