Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 17. hétfő - 73. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL (LMP): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
126 Kétségtelen tény, hogy van különbség önkormányzat és önkormányzat között. Éppen ezért a benyújtott költségvetési törvényjavaslatok arra fókuszáltak, hogy azoknak az önkormányzatoknak is segítsenek, amelyek önhibájukon kívül a közfeladatok ell átásához nem rendelkeznek elégséges forrásokkal. Itt azért azt is el kell mondjam, hogy hála istennek, ezeknek az önkormányzatoknak a száma jelentősen csökken, hiszen abból a gazdasági növekedésből, amelyet az elmúlt években láttunk, és ami az Európai Unió átlagát jelentősen meghaladta, azért a helyi önkormányzatok is részesülnek, hiszen a helyi önkormányzatok saját bevételeinek a legnagyobb része a helyiiparűzésiadóbevétel. Ami az önkormányzati szabadságot illeti, ismétlem, azon túl, hogy szerintem a szab adság egyik alaprésze a pénzügyi jellegű szabadság, én azt gondolom, hogy a most beterjesztett szabályok is a kellő szabadságot az önkormányzatok számára biztosítják. Ezen szabadság része az, hogy az önkormányzatokhoz hasonlóan, az önkormányzati tulajdonú cégeknél is a kis összegű hitelfelvétel kormányzati engedély nélkül valósulhat meg. Ennek a szabadságnak a része az, hogy ha egy önkormányzatnak van hitelfelvételi engedélye, mindössze átstrukturálja a hitel felvételét, akkor ezt majd megteheti az eddigi e ljárás nélkül is. Potocskáné képviselő asszony kérdésére válaszul engedjék meg, hogy idézzem a benyújtott törvényjavaslatot. Képviselő asszony arra kérdezett rá, hogy az önkormányzati tulajdonú ingóságokat hogyan lehet átadni. A törvényjavaslat normaszöveg e úgy fogalmaz, hogy „az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönthet a helyi önkormányzat a tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztethet i”. Itt tehát két lényeges kritériumról van szó, amikor a kormányzat javaslatot tesz a szabályozás módosítására. 1. A kötelező feladatokat el kell látni. 2. A helyi önkormányzat rendeletben határozza meg, hogy mi az az értékhatár, ahol az adminisztráció cs ökkentése érdekében például egy díszpolgári cím átadásakor nem kell a képviselőtestület szavazata arról, hogy egy könyvet, egy vázát vagy valamely más tárgyat az adott személy megkapjon. De természetesen, amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy ezt a jo got továbbra is magánál tartja, akkor az önkormányzatnak megvan ehhez a joga. Tehát azt gondolom, hogy a beterjesztett javaslat a szabadságot e tekintetben sem korlátozza. Egy dolog van, ahol fölmerül ez, hogy érdemese az önkormányzatok gazdálkodásánál to vábbi szabályokat meghatározni, akár úgy, hogy egyesek ezt a szabadság korlátozásának minősíthessék. Engedjék meg, hogy itt visszakanyarodjak arra a gondolatra, hogy mindannyiunk érdeke az, hogy még egyszer ilyen mértékű eladósodásra sem az állam tekinteté ben, sem az állam részét képező önkormányzatok tekintetében ne kerülhessen sor. A hatályos szabály arról szól, hogy egy helyi önkormányzat működési célra nullszaldós gazdálkodást kell hogy folytasson. Fejlesztési célra kaphat hitelt, ha a pénzügyi mutatója ezt lehetővé teszi. Ezen rendelkezés módosítására irányul a tisztelt Országgyűlés előtt lévő gazdasági stabilitási törvény módosítása, amely taxatíve meghatározza, hogy a kormány mely esetekben tagadhatja meg az önkormányzat kérését. A beterjesztett javas lat 83. §át érdemes szó szerint megnézni, mik a feltételek a kormányzati engedélyhez: az önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitást kell létrehozni; olyan hitelről van szó, amelyet az önkormányzat képes megvalósítani; és amely létrehozott beru házás a későbbiekben is fenntartható. Ez az utóbbi feltétel kerül be most a törvényjavaslatba. Én azt gondolom, hogy mindannyiunk érdeke az, hogy a felelős módon történő önkormányzati gazdálkodás a jövőben a hitelfelvételnél érvényesülni tudjon. Céginformá ció. Engedjék meg, hogy először is elismételjem azt, amit a vita elején elmondtam. A benyújtott javaslat célja az, hogy az ingyenes céginformációt valóban csak tájékozódási célból vehessék igénybe az érdeklődők, ami havonta 510 alkalommal történhetne meg. A cégadatokba és a cégiratokba való személyes betekintés azonban a cégbíróságokon és a Céginformációs Szolgálatnál továbbra is ingyenes marad.
