Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. július 8. hétfő - 82. szám - Dr. Hargitai János (KDNP) - a pénzügyminiszterhez - „Hogyan értékeli a Kormány a foglalkoztatásra vonatkozó legfrissebb adatokat?” címmel - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
1050 BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Kö szönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban így van, a 2010es kormányváltást követően számtalan olyan intézkedés történt az országban, ami láthatóan pozitív irányba indította el a gazdasági folyamatokat, és ebben a sorban igen el őkelő helyet foglal el az az intézkedéscsomag, amely a munkaerőpiacot szabályozta. Ennek hatásait látjuk, láthatjuk a mindennapok során is, de valóban van talán kettőhárom olyan legfontosabb statisztikai adat, amelyet mindenki ismer. (16.00) Az egyik ny ilvánvalóan arról szól, hogy több mint négy és fél millióan dolgoznak most Magyarországon, és ez egyértelműen stabilitást ad az országnak. Természetesen stabilitást ad a munkaerőnek is, annak a magánszemélynek, aki el tudott helyezkedni, meg tudta tartani a munkahelyét, az ő családjának. Nyilván segíti a vállalkozást, ahol ő tevékenykedik, de ahogy említettem, az országnak is egy stabilitást ad. Ebben a helyzetben azt is látni kell, hogy 3,4 valóban a munkanélküliségi ráta, ami európai uniós viszonylatban i s igen jó számadatnak tűnik. De természetesen ez nem jogosít fel bennünket arra, hogy hátradőljünk, és azt mondjuk, hogy nincs tovább feladatunk. Látnunk kell azt is, hogy hogyan, miképpen alakulnak bizonyos nem túl ismert, de háttérstatisztikai adatok, és ebből egyet engedelmével elmondanék, nevezetesen azt, hogy a 2064 év közötti állampolgárok, munkavállalók, vagyis a legaktívabb korosztály foglalkoztatási rátája eléri a 75 százalékot. Ez mindenképpen egy nagyon komoly, nagyon jelentőségteljes számadat. Látnunk kell, hogy ezeknek a háttéradatoknak az ismeretében tudunk továbbhaladni. Kérdezte, hogy hogyan és miképpen is haladhatunk tovább, hol vannak még tartalékok. Amit korábban politikai ellenfeleinktől nagyon gyakran hallottunk, hogy azért nő a foglalk oztatási mutatószám, merthogy a közfoglalkoztatás, ez kategorikusan nem így van. Kategorikusan nem így van, hiszen a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, három és fél év alatt több mint 125 ezer fővel csökkent, és egyértelmű, hogy ezek a munkav állalók a versenyszférában helyezkedtek el. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a versenyszférában hogyan és miképpen alakul az ágazatok közötti foglalkoztatás. Azt mondhatom, és ez megint csak a stabilitásra utal, hogy szinte valamennyi ágazatban nőtt a fogl alkoztatás, és ebben a helyzetben az építőipar, az élelmiszerfeldolgozó ipar, de nyugodtan mondhatom az adminisztratív ágazatokat is, informatikai ágazat, illetve maga az ipari teljesítmény is jelentősen növekedett. Ez is hozzájárul a stabilitáshoz. Európ ai uniós viszonylatban is helytálló tehát ez a növekedés, és meghaladja az európai uniós átlagot, valahol a foglalkoztatási ráta, illetve a munkanélküliségi ráta az európai uniós élmezőnyben szerepel. Természetesen vannak még további feladataink, hogyne le nnének, hiszen akár egy munkavállaló van, addig is van teendőnk, pontosabban: olyan, aki még nem tudott elhelyezkedni. Itt különösen föl kell kutatnunk azokat a csoportokat, ahol még tartalék lehet, és bizony ilyenek a kismamák, mindazok, akik esetleg még elvégezték a főiskolát, akár más iskolai végzettséggel bírnak, de még nem helyezkedtek el a munkaerőpiacon. Gondolnunk kell azokra az aktív, fiatal nyugdíjasokra, akik még szívesen vállalnának tevékenységet, ha nem is teljes munkaidőben, de a kedvező fogla lkoztatási forma mellett. Tehát bőven van még teendő. Az is kétségtelen tény, hogy az országos egyenlőtlenség létezik, csakúgy, mint akár Németországban, akár Olaszországban, és ennek érdekében a Pénzügyminisztérium egy munkaerőpiaci reformprogramot indíto tt el, aminek az a lényege, hogy egy kicsit hatékonyabban,
