Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - HENDE CSABA (Fidesz)
955 Meggyőződéssel állíthatom, hogy amikor egy ötéves szakmaitudományos folyamat eredményeként, amely et egyébként egy több évtizedes jogirodalmi, jogtudományi eszmecsere előzött meg, tehát egy ötéves szakmaitudományos folyamat eredményeként, több évtizedes adósságot törlesztve és 120 éves alkotmányos hagyományokhoz visszanyúlva az Igazságügyi Minisztériu m kiváló szakértői csapata előkészítette a közigazgatási bírósági szervezet felállításához szükséges törvényeket, akkor is a párbeszédre és egyensúlyra törekvés hatotta át a jogszabályelőkészítési és a törvényhozási munkát egyaránt. A törvényhozási folyam atban ezt szemlélteti annak a szakértői bizottságnak a működése, amelyet az igazságügyi miniszter állított fel bírák és a jogtudomány képviselői köréből, hogy szakmai véleményükkel támogassák a kodifikációt. A törvényjavaslatok szabályszerű, mondhatnám min taszerű társadalmi egyeztetése, a tárgykörben tartott hazai és nemzetközi konferenciák, valamint az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok meghívásával zajlott hétpárti egyeztetés - amin ugyan nem minden párt vett részt, és volt olyan is, am elyik eljött, aztán egy rövid politikai nyilatkozat elmondása után távozott is, de mégis volt ilyen egyeztetés , mindez az előkészítési folyamat alaposságát és korrekt szakmaiságát példázza. (9.50) Ha pedig tisztelt képviselőtársaim visszagondolnak a pa rlamenti vitára, emlékezhetnek, hogy a kormánypártok még a parlamenti szakaszban is fogadtak el a transzparenciát növelő ellenzéki módosító javaslatot. A törvények kidolgozása és elfogadása tehát a szűkebb szakmai nyilvánossággal, a politikai szereplőkkel és a széles közvéleménnyel való párbeszéd mellett történt. A törvények tartalmát szintén az egyensúlyra törekvés hatja át annak érdekében, hogy az a lehető legmagasabb szinten garantálja a bírói függetlenséget, egyúttal azonban egy olyan bírósági szervezet alapjait tegye le, amely képes garantálni a közigazgatási jogviták hatékony elbírálását. Ez megmutatkozik abban is, hogy a közigazgatási bírósági költségvetés összeállításában a bírósági vezetőknek, a bírói testületeknek és a miniszternek arányosan juttat hatásköröket, vagy abban, hogy lehetővé teszi, hogy a Közigazgatási Bírói Tanács szolgálati bírósághoz forduljon, ha az ügyelosztási renddel kapcsolatos véleményét a közigazgatási bíróság elnöke nem vette volna figyelembe. Megmutatkozik abban is, hogy a b írák képzésével kapcsolatos hatásköröket a törvény teljes egészében a bírák hatáskörébe utalja, kizárva itt a végrehajtó hatalom bárminemű befolyását. Szeretném biztosítani tisztelt képviselőtársaimat arról, hogy a kormány és a kormánypártok tisztában volt ak és vannak a reform súlyával. Tudjuk és átérezzük annak felelősségét, hogy egy igazságszolgáltatási szervezeti reform mekkora érdemi hatást gyakorol a jogalkalmazás egészére mind bírósági, mind közigazgatási szempontból. Ezért aztán kiemelkedően fontos m inden olyan szakmai vélemény meghallgatása és megfontolása, amelyek megerősíthetik, támogathatják ennek a fontos szabályozásnak a legitimációját és egyben nemzetközi elfogadottságát. Ez a cél vezérelte az igazságügyi miniszter urat, amikor a törvényjavasla tok benyújtásakor a kormány nevében a Velencei Bizottság állásfoglalását kérte. A Velencei Bizottság raportőrei február 4én és 5én tettek látogatást hazánkban. A német és az osztrák alkotmánybíróság bírái, francia és portugál jogtudósok alkotta delegáció - akikkel magam a Törvényalkotási bizottság elnökeként ellenzéki képviselők társaságában találkozhattam - igen magas szintű szakmai munkát végzett. Előzetes véleményüket idén március 4én küldték meg a kormánynak. Ennek alapján a következő főbb csomóponto k azonosíthatók. A Velencei Bizottság nem kifogásolta a magyar jogalkotó azon, egyébként nemzeti közjogi hagyományainkon alapuló döntését, amely egy szervezetileg elkülönült közigazgatási bírósági rendszer felállítására vonatkozott. Azt az európai sztender dekkel teljes mértékben összhangban állónak tekintette. Kifejezetten üdvözölte a testület azt a jogalkotói megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a jelenleg közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok bírái kérelmükre automatikusan, a törvény erejénél fogva ker ülhetnek át az új bírósági szervezetbe. Ilyen nyilatkozat hiányában pedig értelemszerűen a rendes bírósági szervezetben folytathatják munkájukat. A közigazgatási bíróságok
