Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. február 19. kedd - 54. szám - A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módo... - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (független):
91 A másik fő p robléma ezzel az előterjesztéssel, hogy semmiféle garanciát nem nyújt arra vagy nem kínál, nem ír elő, hogy mit várunk el a Corvinustól annak fejében, hogy kap 380 milliárd forintnyi állami tulajdonú részvényt vagyonkezelésbe, és kap, mondom, pontosan nehé z ezt megmondani, de mindenféleképpen százmilliárdos nagyságrendű ingatlan vagyont. A probléma az, hogy ha egyszer ennyi pénzt meg vagyont odaadok egy egyetemnek, és azt mondom, hogy működj - idézőjelbe téve magánegyetemként, de én ezt nem tekinteném magán egyetemnek, mert az én adófizetői pénzem is ebben benne van, szóval, ez olyan nemzeti vagyon, amit így átadunk, tehát ez a nem tudom, minek nevezzem. Ez az állami magánegyetem, ilyen unortodox megnevezéssel. Az teljesen elvárható lenne szerintem, hogy vala mi követelményt írjunk elő. Mondjuk, azt például, hogy olyan arányban legyenek jelen az ösztöndíjas hallgatók, mint az előző félév felvételijén az egész országban a felsőoktatásban volt. Vagy írjunk elő egy konkrét számot. Nem tudom én, 1225 - most hasamra ütöttem és mondtam egy számot , tehát valami garanciát azért illett volna beletenni, ugyanis nyilvánvaló, hogy az fog történni a Corvinuson, hogy a gazdasági kényszer miatt - hiszen bevételt kell termelnie az egyetemnek, főleg olyan évben, amikor az oszt alék miatt a hozam alacsonyabb lesz - neki plusz, plusz, plusz tandíjas hallgató kell. Mit fog csinálni? Elkezdi növelni a tandíjas hallatók számát és arányát, az ösztöndíjasokat meg majd szépen elkezdi visszaszorítani. Ez mindenhol így működik az alapítvá nyi iskolák esetében. Semmiféle garancia nincs, hogy hány százaléknak kell lenni. Megteheti. Maga a kancellár asszony be is jelentette, hogy a mostani 6040 százalékos arányt ő meg akarja fordítani 4060ra. Ezt meg lehet tenni több módon: növeli a számát a tandíjas hallgatóknak, meg meg lehet úgy tenni, hogy csökkentem az ösztöndíjasokét. Plusz arra sincs semmiféle garancia, hogy amit ő vállalt, hogy nyújt majd ösztöndíjat hallgatóknak, hogy tandíjmentesen tanulhassanak, hogy azok mondjuk, magyar állampolg árok legyenek. Mert nyilván az ő helyükben én is azt csinálnám, hogy a legjobb külföldi hallgatókat ösztöndíjjal idehoznám a Corvinusra, mert ez a működés logikája. Így növeli az ő saját presztízsét hosszú távon, mert í gy tudja kitermelni az új feltörekvő tudósgenerációból a saját munkatársi bázisát, és így lesz még elismertebb, még elismertebb az egyetem. Sajnálatos módon ezt is megspórolták maguknak. Aztán nagyon érdekes az, ahogy érvelt a miniszter úr meg a kormánypár ti hozzászólók is, hogy az autonómiájukat még jobban biztosítjuk, merthogy szabadon alakíthatja a struktúráját az egyetem. És akkor a többi egyetem miért nem teheti ezt? Akkor ez logikusan fölmerül, hogy akkor a többi egyetemnél is el kellene kezdeni ezen gondolkodni. (12.00) Ráadásul itt tényleg nem valósul ez meg teljes mértékben, mert valóban - itt több előttem hozzászóló már elmondta , az egy dolog, hogy a kancellár helyett lehet gazdasági vezető is, ezt egyébként meg lehetne tenni a többi egyetem es etében is, de a rektor felé meg odaültetik ezt a bizonyos elnököt. Elvesznek rektortól döntési jogköröket, odaadják az elnöknek, a rektorkinevezésnél a személyi anyagokat majd az elnök fogja véleményezni, hogy kit nevezzenek ki rektornak, ahhoz mindig be k ell adni egy anyagot, azt egyébként nem a miniszterelnök fogja kinevezni, mint a mostani rendszerben a Corvinusnál. Miért problémás ez? Mindenben egyetértési joga lesz az elnöknek, tehát nélküle semmit. Valóban, egyszerre három olyan ember lesz, aki képvis elni tudja majd az egyetemet. Az egy vicces megoldás lesz jogi szempontból. Visszatérve a lényegre: miért problémás az, ha a rektor jogköreit csökkentik? Azért, mert az egyetem egy oktatási, kutatási intézmény, az nem vállalkozás, nem arra jött létre, hogy pénzt termeljünk. A tudást kell valahogy bővíteni meg terjeszteni, ezért szokás az, hogy a rektorokat megválasztja az oktatók, kutatók közössége saját magából, abból a testületből, abból a közösségből, akik ott vannak, az egyetemi polgárságból, és ő irány ítja így az egyetemet rektorként. Na most, ha a nyakára ültetek egy elnököt, akkor ennek a logikája meg fog változni, mert ott a pénztermelés lesz a lényeg.
