Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 19. kedd - 61. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lez... - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
886 DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitká r Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nacsa Lőrincnek mondanám, hogy az ön főnöke meg azt mondta, amit VargaDamm Andrea felolvasott. Ha már itt ilyen „ki mit mondott” versenyt csinálunk, akkor erre ezt tudom mondani. De nem ezért kértem szót, ez egy hirtelen j ött impulzus alapján volt. Szóba került itt a bizniszegyházak kérdése. Próbálok egy dinamikaváltással egy kicsit erről beszélni. (20.00) Természetesen mindenki örül, ha ilyen egyházak nem jöhetnek létre, és ha olyan jogszabályi környezet van, hogy nem leh et visszaélni az egyházi státusszal, mert az nem lenne rendben. De válaszoljanak önmaguknak akkor arra a kérdésre, és egy picit nézzenek magukba ebben a tekintetben: biztos, hogy csak ezekre vonatkozott az a jogszabályi környezet, amit megalkottak 2011ben ? Biztos, hogy nem vették el az egyházi státuszt olyan, korábban jól működő, aktív hitéleti tevékenységet szervező, folytató, karitatív tevékenységet folytató egyházaktól is, akikre ez nem vonatkozik, amik nem bizniszegyházak? Tehát válaszoljanak önmagukna k a kérdésre; szerintem csináltak ebből politikai kérdést, és ez nem volt akkor szerencsés. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyûlés alelnöke foglalja el.) A másik, amire szintén utalt itt több hozzászóló a vatikáni szerződés kapcsán: normatívák, lehetőségek. Ez akkor azért köttetett meg ilyen módon, és azért került egyfajta magasabb normatíva megállapításra az egyházi intézményfenntartók részére, merthogy két oldalról történt a finanszírozása az önkormányzati fenntartású intézményeknek, egyrészt á llami normatíva alapján, másrészt az önkormányzatok hozzáadott forrásai alapján, ezt igyekezett ilyen módon pótolni a finanszírozás. Onnantól kezdve, hogy egyetlen kézbe, állami fenntartásba került a közoktatás, tehát az általános iskolák fenntartása Magya rországon, én azt gondolom, hogy ez már évek óta egy újragondolható kérdés. Csak azt javaslom önöknek, hogy gondoljuk ezt majd közösen újra, és egyébként minden gyermek után egyenlő alapon járjon egy magasabb, megemelt kvóta, ne legyen különbség a fenntart ó mibenléte alapján. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Megadom a szót két percre VargaDamm Andrea jobbikos képviselő asszonynak. DR. VARGADAMM ANDREA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szóltam volna , ha Nacsa képviselőtársam nem érezte volna úgy, hogy ezen a napon immár hatodszor sért meg engem vagy a frakciómat. Akkor elmondom, hogy 2015ben, pont előtte napon, hogy a több tízezer migráns megérkezett a határunkra, Orbán Viktor miniszterelnök úr a kö vetkezőt mondta egy konferencián; az iszlám emberek nem fenyegetést jelentenek, hanem egy magas civilizáció képviselőiként üdvözli őket. „Önök egy másik civilizációból, egy másik kultúrából érkeznek, és nem mindegy, hogy egy más kultúrából érkező üzletembe rt, delegációt, befektetőt vagy csak idelátogató családot hogyan fogadnak. Én szeretném önöket megnyugtatni és biztosítani afelől, hogy itt mindenkit tisztelettel fogadnak, az iszlám világból érkezetteket is tisztelettel fogadják.” Majd pedig azt mondta: „ A dolog úgy áll, hogy a magyarok sosem felejtik el, hogy Keletről származnak, ezért mi jól érezzük magunkat Keleten, és jól érezzük magunkat Keletről jött emberek társaságában, könnyen építünk ki lelki barátságokat. Értjük azt a világot, és értjük az onnan jött embereket.” Majd pedig, hogy még fűszerezze gondolatait, azt mondta: Magyarország az iszlámot az emberiség egyik nagy szellemi és lelki alkotásának tekinti, amely sok száz millió embert segít hozzá, hogy az ember élete létezésének magasabb értelméhez eljuthasson.
