Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 19. kedd - 61. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lez... - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
879 einstimmigen Standpunkt eingenommen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarországi n emzetiségek bizottsága nevében mint a bizottság elnöke és a bizottsági vélemény előadója tisztelettel köszöntöm önöket. A T/5244. számon benyújtott, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek j ogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz bizottságunk mint kapcsolódó bizottság a 2019. március 18án megtartott ülésén a házszabályi rendelkezések 36. § (5) bekezdése alapj án kialakította egységes véleményét. Mint az a korábbiakban elhangzott és ismert, a törvénymódosítás az egyházakról szóló törvény módosításához kapcsolódóan 27 további különböző törvény egyes részeit érinti. A törvényjavaslat alapvető célja a koherencia me gteremtése, hogy a jogrendszer egészében megteremtse az összhangot a törvényi szintű normák között. A legtöbb esetben a módosítások arra irányulnak, hogy a korábban a bevett egyházak számára előírt jogokat és kötelezettségeket kiterjessze az egyházügyi tör vény módosításával létrejött új egyházi jogi személyekre is vagy éppen ezt mellőzze. A törvénymódosítás mindössze két helyen nevesíti a nemzetiségi önkormányzatokat, mégis fontosnak tartottuk, hogy a jelen törvénymódosítás során is bizottságunk megfogalmaz hassa az egyházakkal, a hitélettel kapcsolatban a magyarországi nemzetiségek közös véleményét. A Magyarországon őshonos nemzetiségek fennmaradásában, a kisebbnagyobb történelmi viharok, megpróbáltatások túlélésében, a nemzetiségi kulturális és oktatási au tonómia megélhetésében, ápolásában, a tradíciók továbbadásában az egyházaknak, vallási felekezeteknek, a hitnek mindig jelentős szerepük volt. A magyarországi őshonos nemzetiségek nemzetiségi és hitélete egymástól elválaszthatatlan, és ez napjainkban is na gyon fontos. Számunkra az egyházakkal, egyházi indíttatású civil szervezetekkel való kapcsolat, az egyházi ének- és zenekarokban, ifjúsági csoportokban való aktív részvétel, a liturgikus eseményekkel szinte összenőtt nemzetiségi tradíciók ápolása, nemzetis égi hitéletünk mindennapi megélése a nemzetiségi oktatásnevelés mellett a nemzetiségi jövőnk egyik legfontosabb garanciája. Erre utal az is, hogy a jelenlegi, a 2011. évi CCVI. számú, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallá sfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény mellékletében meghatározott 27 bevett egyház közül több, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye egyértelműen egyegy magyarországi, őshonos nemzetiséghez köthető. (19.30) De természetesen elmondható, hogy mind a katolikus, mind a református, mind pedig az evangélikus egyház tagjai között igen sok olyan hívő van, akik magukat a magyarországi őshonos nemzetiségek valamel yikéhez vallónak tartják. Kifejezőek azok a számok, hogy a 2011. évi népszámláskor a 644 623 nemzetiségét megvalló honfitársunk közül mindössze 8350 fő, a megkérdezettek kevesebb mint 1,3 százaléka vallotta magát ateistának. Ezek a számok még akkor is besz édesek, ha tudjuk, hogy a népszámláláskor a nemzetiségre és a vallási hovatartozásra vonatkozó adatok kitöltése, megadása nem kötelező. Ennek elismeréseként tekinthetjük azt is, hogy a 2020. szeptember 13tól szeptember 20ig Budapesten megrendezésre kerül ő 52. nemzetközi eucharisztikus kongresszus eseménysorozatának előkészítése során személyesen főtisztelendő Erdő Péter bíboros úr kérésére a kongresszus előkészítő bizottsága elsők közt kereste meg a Magyarországi nemzetiségek bizottságát, és az őshonos ma gyarországi nemzetiségek megkülönböztetett szerepet fognak játszani az eucharisztikus kongresszus eseménysorozatában. A különböző nemzetiségi nyelveken megrendezésre kerülő nemzetiségi egyházi énekkari találkozók, nemzetiségi egyházi zenekari találkozók, n emzetiségi szentmisék és más nemzetiségi liturgikus kulturális események nemcsak a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek tagjainak, hanem a világ minden részéről Magyarországra érkező, egyegy magyarországi nemzetiség
