Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 19. kedd - 61. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lez... - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről
875 nem kívánok kitérni. Ahogy elhangzott az előbb kormánypárti vezérszónok úrtól is, zömében fogalompontosításokról és szócserékről szól a 27 törvény módosítása. Azonban egy kérdésem lenne az előterjesztőhöz. A személyi jövedelemadó 1 százalékos rendelkezésével kapcsolatosan szeretném megkérdezni, ahol is a bevett egyházak köre ki fog bővülni a vallási egyesületekkel, a nyilvántartásba vett egyházakkal és a bejegyz ett egyházakkal, tehát nekik is fognak majd technikai számot megállapítani, amennyiben ők ezt kérik, a vallási egyesületek, amelyeknek, gondolom, eddig is rendelkezhettek az adózók az 1 százalékról, ha ők ezt kérték mint egyesület, tehát mint civil szervez et, és ezek most abból - az indokolásban ezt le is írják - az 1 százalékos visszatérítésből már nem fognak részesülni, miért van erre szükség. Miért gondolják úgy, hogy nekik is technikai számmal rendelkezőnek kell lenni, és nem maradhatnak ott a civil sze rvezetek kedvezményezetti körében? Én sejtek e mögött egy olyat, hogy technikai számmal nyilván sokkal kevesebb egyesület rendelkezik, hiszen csak a jelenlegi egyházstruktúra, ezenkívül egyetlenegy technikai szám van, a nemzeti tehetségprogram, az adó 1 sz ázaléka vonatkozásában, a többiek az adószámmal a civil szervezetek kedvezményezetti körébe tartoznak. Úgyhogy én erre szeretnék választ kapni az előterjesztőktől, hogy miért szükséges az, hogy a technikai számmal rendelkezők körébe a vallási egyesületek i s bekerüljenek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. (19.10) NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm a szót. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nemcsak előterjesztőként, hanem a KDNPfrakció vezérszónokaként szólok most a tisztelt Házhoz, hiszen az expozéban Vejkey Imre képviselőtársam részletesen kifejtette, hogy miről is szól ez a törvény. Azt szeretném mondani vagy azt szeretném a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani, hogy ebből a törvényjavaslatból is látszik az, hogy az egyházak milyen hatalmas munkát végeznek, milyen társadalmi szerepvállalásuk van a magyar társadalomban, hiszen ez a 27 törvény az élet rendkívül sok területét lefedi. Tehát látszik az, hogy az egyházak érintettek a közfeladatellátásban, mint az oktatásban, a felsőoktatásban, a köznevelésben, a kultúrában, egészségügyben és rengeteg területen. Azt gondolom, innen is h álásnak kell lennünk azért a munkáért, amit az egyházaink ezen területeken végeznek. Azt gondolom, fontos, hogy 2010 után szövetséget kötöttünk az egyházakkal. A magyar társadalom felemelkedése, a magyar kultúra, a magyar keresztény hagyományok megvédése é rdekében kötöttük ezeket a szövetségeket az egyházakkal, pontosan azért, hogy azokat a zsidókeresztény gyökereket, amelyeket Európa lassan kezd elfeledni, meg tudjuk őrizni, és ne csak örökségünk legyen ez Magyarországon, hanem egy jövő is. Ezért születte k átfogó megállapodások, ezért indultak el fontos programok. És ezért van az, amikor például Gréczy képviselőtársam itt gúnyosan mosolyog egyegy vezérszónoki felszólaláson, hogy ők voltak azok, akik nem támogatták azt, hogy a bizniszegyházakat felszámolju k, ők voltak azok, akik nem támogatták azt, hogy szigorítás lépjen életbe ezen a területen. Ezért nagyon fontos, hogy most is itt vagyunk, és azt kérem tőlük, hogy az egyházellenes megnyilvánulásaikat most hagyják kívül a termen, és ne folytassák azt, amit eddig akár az egyházügyi törvény vitájában ősszel vagy azt megelőzően is hallhattunk tőlük. Azt látjuk, hogy 2010 óta jelentősen megnövekedett az egyházak közfeladatellátása, hiszen az oktatás, nevelés kérdésében több mint kétszeresére, a szociális terül eten több mint háromszorosára, a gyermekvédelem területén több mint négyszeresére és a nevelőszülői hálózat esetében több mint nyolcszorosára nőtt az egyházi fenntartás és közfeladatellátás, illetve az egyházak rendkívül nagy és magas színvonalú tevékenys éget végeznek a felzárkózás területén, a lelkigondozás, hitoktatás,
